Jó-e az, ha Ukrajnában telepítünk magyar gyümölcsfajtákat?

Akár már az idén ősszel elindulhat a magyar gyümölcsfajták - facsemeték, termesztési technológia és szaktudás - kivitele Ukrajnába a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) és az Ukrán Kertészeti Szövetség által aláírt kétoldalú megállapodás alapján - közölte az MKSZN kedden a Magyar Távirati Irodával.  

Hamarosan kezdődik a magyar gyümölcsfajták kivitele Ukrajnába

Az őshonos magyar fajták forgalmazását végző vállalat a FÁK-országok és Tatárföld után ezentúl Ukrajnában is telepíthet majd magyar gyümölcsfajtákat. Ezek közül néhány bogyós gyümölcs már most is nagyon népszerű keleti szomszédunknál. A közlemény tájékoztatása szerint a megállapodás az exportlehetőségeken túl kutatási együttműködésről, oktatási projektekről, termesztési-technológiák és certifikációs (tanúsítási) rendszer átadásáról, valamint egy Kárpátalja területén létrehozott faiskoláról is szól.

Magyar gyümölcsfajták kerülnek Ukrajnába - Fotó: Pixabay, MarcoRoosink

Az egyezmény minkét fél számára előnyös: az ukrán kertészek megbízható, magas minőségű gyümölcsfajtákat és ezzel járó termesztési szaktanácsadást kapnak. Ezáltal pedig jóval rövidebb idő alatt juthatnak certifikált, az unió területén ellenőrzött és elfogadott gyümölcsfajtákhoz. A magyar vállalat pedig tapasztalatcserét és exportlehetőséget lát az együttműködésben - számol be az MTI.

Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte: a magyar cégnek az is fontos, hogy a Kárpátalján élő magyarok is hozzájuthassanak a magyar gyümölcsfajtákhoz.

De az ukrán piac nem csak előnyöket hordoz hazánknak.

Ebben a cikkünkben számoltunk be arról, hogy erős riválist kaptak a magyar gazdálkodók az ukránok közös piacra történő beengedésével. A probléma pedig a mostaninál akár még sokkal nagyobb is lehet. Óriási fejlődési potenciál van ugyanis a szomszédunk mezőgazdaságában és az ukrán gabona nagy veszélyt jelenthet.

A már meglévő hatalmas birtokok mellett Ukrajnában sok a szabad terület. Továbbá a termőföldek nagy részét kiváló minőségű csernozjom talaj alkotja. A NAK szerint az ukrán gazdák hektáronkénti árbevétele 10-20 százalékkal alacsonyabb a magyarokénál, de a termelési költségük csak 40-50 százaléka a hazainak, mert kevesebb az anyagfelhasználásuk, és olcsóbb náluk a munkaerő.

Északkeleti szomszédunk már jelenleg is 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió tonna kukoricát exportál. A teljes gabonaexportja pedig évente nagyjából 40 millió tonnát tesz ki. Oroszországé évi 35-38 millió tonna, így ez a két ország külön-külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen – közölte a kamara. Ez a NAK szerint azért is fontos, mert az EU tagállamaihoz hasonlóan 2016-tól Ukrajna sem exportálhat mezőgazdasági terméket és élelmiszert Oroszországba. Magyarország helyzetét az is rontja, hogy – hozzá hasonlóan – Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke a kukorica és a búza.