Magasabb jövedelmet ígér, mégsem terjed a precíziós gazdálkodás

Mind a hazai, mind a külföldi gazdák nagyobb bevételekről álmodnak, de ezek általában valahogy sohasem akarnak realizálódni. A precíziós mezőgazdaság ebben nyújthat segítséget, mégsem terjed olyan ütemben, mint ahogy arra szükség lenne. Ennek pedig számos oka lehet.

A magyar gazdák körében feltűnően lassan terjed a precíziós mezőgazdaság, pedig ezzel az aktuálisnál magasabb bevételre tehetnének szert. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet most arra próbált rájönni, hogy miért is félnek a precíziós eszközök használatától, valamint hogy mi tartja vissza őket a beruházástól.

A kamara egy többéves kutatás során 1000 szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó üzemet keresett meg, melyek közül 656 adott választ a kérdéseikre. Már az érdekes tény, hogy a kérdésekre válaszolók közül mindössze 45 üzem folytat precíziós gazdálkodást, 112 gazdaság pedig talajkímélő művelési módszerekkel is dolgozik.

A megkérdezettek közül már mindenki hallotta precíziós gazdálkodásról, valamint a talajkímélő technológiákról. Többségük fel is ismeri a technikák fontosságát, mégis sokan gátakat látnak a precíziós gazdálkodás elterjedése előtt.

Sok akadály áll a precíziós mezőgazdaság terjedése előtt

A legnagyobb hátráltató tényező szinte mindenki szerint a magas beruházási költség. A kérdésekre választ adók 12 százaléka egyértelműen kijelentette, hogy azért nem alkalmazza a precíziós technológiákat, mert nem rendelkezik elég tőkével. A válaszolók 15 százaléka szerint pedig a gazdasági méretükhöz nem alkalmazhatóak gazdaságosan a precíziós technológiák. Többen mondták azt is, hogy hátráltató tényező még a szaktanácsadás hiánya is.

A sok ellenérv után fontos látni, hogy akkor mégis mi szól a precíziós technológiák alkalmazása mellett? Erre is volt válaszuk a gazdálkodóknak.

Egyöntetűen azt mondták, hogy a precíziós technológiák használatával magasabb jövedelem lenne realizálható az ágazatban. Ezzel sokak menekülhetnének meg akár a csődtől is. Az elterjedést pedig az könnyíthetné meg leginkább, ha támogatnák ezeknek a technológiáknak a bevezetését.

Kiderül a válaszokból, hogy aki már használja a precíziós technológiákat, elsősorban őszi búzát, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termeszt a modern technikák segítségével. Elsősorban tápanyag-utánpótlásban és vetésben kapnak szerepet a precíziós eszközök, legkevésbé pedig a betakarításban. A válaszadók az automata kormányzást, a sorművelést és a ráfedés-mentes vetést jelölték meg, mint leginkább használt technológiai elemet.

És hogy valóban jövedelmezőbb-e a precíziós mezőgazdaság? A válaszadók fele kismértékű bevétel-növekedést jelentett, míg 9 százalékuk már komolyabb nyereségről számolt be. Az új technológiák és eszközök a munkaerő-felhasználásra vagy egyáltalán nem voltak hatással, vagy csökkentették azt.