Ma is a kizsákmányoló gazdálkodás következményeit nyögjük

A hazai termőföldek több, mint a fele elsavasodott talajnak minősül a korábbi, vegyszerorientált gazdálkodásnak köszönhetően. A talajélet revitalizációjával ez a probléma orvosolható lenne, de a gazdák nem igazán nyitnak az újítások felé. Pedig egészséges élelmiszert csak egészséges talajon termelhetünk…

A 4,5 millió hektáros hazai termőterületből 2,5 millió hektár számít elsavasodottnak, köszönhetően a korábbi, vegyszerorientált művelési technológiáknak. Ez azt jelenti, hogy a hazai gazdák tulajdonképpen még a szocializmus évtizedeinek következményeit nyögik.

A termőföld sok helyen leromlott, szikesedésre hajlamos lett, a növények képtelenek megfelelő gyökérzetet fejleszteni benne. Tökéletes gyökérzet hiányában pedig a föld feletti részek sem lesznek megfelelő minőségűek. Mennyiségben lehet, hogy eléri a termés az átlagot, de minőségben maximum takarmánynak lesz jó.

A mennyiség jó lehet, de a minőségre nem feltétlenül van jó hatással a műtrágya

Mit csinál ilyenkor a magyar gazda? Jól megszórja műtrágyával az állományt, mert attól (szerinte) jobb lesz a minőség is. Pedig ezzel csak tovább savanyítják a talajt, valamint egyre távolabb kerülnek a fenntartható gazdálkodástól is.

Talajbaktériumokban a megoldás

16-28 százalék. Ekkora termésnövekedést lehet elérni savas talajon a baktériumtrágyák alkalmazásával. A talajbaktériumokat talajoltás során lehet kijuttatni a termőföldre, ami annyit jelent, hogy a talaj-előkészítő munkálatok után folyékony baktériumtrágyával bepermetezik a termőföldet.

Az egészséges talajban grammonként akár 100 millió baktérium is tanyázhat, amelyek segítenek a termőközeg megfelelő minőségének fenntartásában. A műtrágyázás hatására ezek a baktériumok elpusztulnak, ezért romlik le a talajok minősége és ezért kell visszapótolni őket talajoltás útján.

Ezek a mikroorganizmusok bontják le többek között a talajba kerülő, elhalt növényi részeket, majd alakítják át felvehető tápanyaggá. Ettől a talaj szerkezete is javul, így az öntözővíz is jobban tud hasznosulni.

Nem élünk a nemesített növényfajták adta lehetőségekkel

Az utóbbi években nemesített növényfajták sokkal nagyobb termésmennyiségre lennének képesek, mint amit jelenleg produkálnak hazánk termőföldjein. Kizárólag azért nem képesek a maximumukat hozni, mert a talajok nincsenek olyan egészségi állapotban, amilyen elvárható lenne.

Képtelenek vagyunk kihasználni a nemesített növényfajták kiemelkedő tulajdonságait a beteg talajok miatt

Pedig kiemelten kellene foglalkozni ezzel a témával, ugyanis a Föld népessége egyre csak nő, így évről-évre több embert kell etetni egyre kisebb területről származó táplálékkal. Ezt pedig kizárólag a fenntartható gazdálkodásra való áttéréssel lehet megoldani szakértők szerint.

Csak néhány adat arról, hogy mekkora a baj: Európában 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy újratermelődik. Ez az arány Kínában 57-szeres… A bolygónkon évente 75 milliárd termőföld tűnik el, a megmaradónak pedig a 80 százaléka már valamilyen szinten károsodott.

Visszanyúlni a múltba – ez lehet a jövő

Képzavarnak tűnik a lehetőség, de tényleg ez lehet a mezőgazdaság megmentésének az egyetlen esélye. Szakértők szerint el kell felejteni a műtrágyákat és visszanyúlni a kemikáliák megjelenése előtti időszakba, amikor az emberek tudták, hogy azt kell használniuk, amit a természet felkínál nekik.

Vissza kell térni a szervestrágyázáshoz, valamint mellette alkalmazni kell a bakteriális- és a zöldtrágyázást is.

Erre alapozva létre lehetne hozni egy igazán fenntartható mezőgazdálkodást, amellyel biztonságosan lehet megtermelni a szükséges növényeket, amelyből egészséges élelmiszer és takarmány állítható elő.

Forrás: origo.hu