Lépj ki a dobozból! Szokatlan és sikeres üzleti lépések az élelmiszeriparban

Miért készít vegán terméket egy húsipari cég, és gyárt magának felvágottat egy kereskedő?  Mit keres a brazíliai őserdőben egy európai gyümölcslégyártó, és a Somogy megyei Kastélyosdombón egy söripari óriás? Az újszerű üzleti gondolkodásra mutatott példákat a Magyar Termék Nonprofit Kft. Agóra konferenciája, amelyen az előadók másokat is arra ösztönöztek, hogy a siker érdekében érdemes kilépni a dobozból.

Mindig innovatív és bátor megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy a Magyar Termék védjegy a hazai eredetet igazoló legismertebb és legelismertebb jelöléssé váljon. Erre a járvány egy éve alatt is sikerült újabb példákat adnunk – foglalta össze Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője munkájuk elmúlt 15 évét. Kiemelte, hogy a védjegyhasználó vállalkozások összefogását a folyamatos megújulás jellemzi, hiszen ezzel olyan dolgokat is sikerült megvalósítaniuk, amelyekre egyedül, egyenként nem lettek volna képesek. Így sikerült a gyártókkal közösen már a járvány elején elindítani a #veddahazait mozgalmat, amelyhez több mint 100 vállalkozás mellett az üzletláncok is csatlakoztak. A vásárlási szokások változásához pedig az online aktivitásának növelésével alkalmazkodik a Magyar Termék, amely újabban webshopokban szervez nyereményjátékokat. Egy árösszehasonlító oldallal pedig különleges, hazai termékeket támogató fejlesztést valósított meg – közölte.

Húsos újdonságok

A hagyományos, gyártó-kereskedő szereposztás meghaladására mutatott példát a SPAR. Az üzletlánc, egyedüliként a magyarországi élelmiszerkereskedelmi hálózatok közül, már több termékcsoportban is magának gyártja saját márkás készítményeit. Előadásában Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője elmondta, hogy a bicskei húsfeldolgozó üzemük sikere nyomán 4 éve Üllőn hoztak létre saját üzemet, ahol SPAR Enjoy márkanéven kényelmi termékeket gyártanak. Nemrégiben pedig Perbálon vásároltak meg egy már működő gyárat, ahol a feldolgozott hústermékeiket készítik. Ezekben a gyárakban 23,5 ezer tonnányi friss húst dolgoznak fel, 2,6 millió szendvicset és 850 ezer kilogramm majonézes salátát készítenek. Vásárlóinknak ma a legfontosabb szempont az étel élvezeti értéke, biztonságossága és egészségessége, valamint a környezetvédelem. Ezeket az igényeket üzleteinkben és saját üzemeinkben jól felépített minőségirányítással tudjuk kiszolgálni és garantálni - mondta Horváth Ferenc.

Vegán termékek gyártása a húsipari szereplőnél

Amilyen ritka egyelőre az élelmiszerkereskedő cégek között a saját gyártás, ugyanolyan újdonság a nagy húsipari társaságok piacán a vegán termékek előállítása. Ebbe a Pápai Hús vágott bele elsőként. Szappanos Péter ügyvezető előadásában arról is beszélt, hogy üzletileg valójában miért is kézenfekvő az először talán meghökkentőnek látszó lépésük. A Pápai ugyan egy nagy múltú húsüzem, azonban szakembereik tudása, gyártóberendezéseik, a legmagasabb szintű minőségbiztosításuk és a napi cikkek eladásában való jártasságuk alkalmassá teszi őket arra, hogy ezeket a képességeiket más élelmiszerek gyártására is használják. A vegán termékek eladásai ráadásul meredeken nőnek, és itt még sokkal kisebb a verseny, mint a húspiacon. Az élelmiszerfogyasztási szokások gyorsan változnak. A Pápai nem akarja ölbe tett kézzel nézni, hogyan emelkedik a húspótló termékek iránti kereslet. A vegán termékcsalád bevezetésével a vállalat azt üzeni a vásárlóknak, hogy a Pápai Ízeket a húsevők ugyanúgy élvezhetik, mint a vegánok, vagy azok, akik sokszínűbb étrendre vágynak – mondta Szappanos Péter.

Komlótermesztés Somogyban

A Heineken Hungária is arra mutatott példát az Agóra konferencián, hogyan lehet „kilépni a dobozból”, ezáltal pedig újra meghonosítani egy termesztési kultúrát. A sörgyártás egyik legfontosabb alapanyagát, a komlót ugyanis a hazai gyártóvállalatoknak importálnia kell Magyarországra, miután az 1980-as években szinte eltűnt itthonról a korábban nagy mennyiségben termesztett haszonnövény. A Heineken stratégiájának azonban fontos eleme a hazai alapanyagok minél nagyobb arányú felhasználása. Ezért 6 éve kötelezettséget is vállalt arra, hogy a Soproni sörök kizárólag magyar árpából készülnek – mondta Ludvig Orsolya Stefanie, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. A komló termesztésének hazai újraindításáig pedig úgy jutottak el, hogy a söripari világcég magyar leányvállalata a Magyar Ökomenikus Segélyszervezettel folytatott beszélgetések során arra az elhatározásra jutott, hogy egy komplex projekt keretében újra meghonosítja a komlót. Ezzel pedig munkát is ad hátrányos helyzetű családoknak, így biztosítva megélhetést számukra. A projekt második évének végén 850 kilogramm komlót szüreteltek le. A kastélyosdombói komlót Magyarország kedvenc söréhez, a Sopronihoz használjuk majd fel – közölte Ludvig Orsolya Stefanie.

A gyümölcslégyártó ötletei

Ha valaki „ki akar lépni a dobozból”, akkor ehhez nemcsak a megszokott üzleti gondolkodás határát kell átlépni, hanem akár földrészekét is. Erre mutatott példát az Agórán a SIÓ-Eckes. A fenntarthatósági stratégiánk több pillérre épül, a klímavédelem pilléren keretében például mérsékeljük és teljes mértékben ellensúlyozzuk szén-dioxid-kibocsátásunkat. Ennek eredményeként 2021-től klímasemlegesen működünk. Emellett többek között dolgozunk a szelektív hulladékgyűjtés fogyasztói edukációján és a hulladékcsökkentésünkön. A Köszönjük, SIÓ! elnevezésű iskolatáska programunkkal pedig közel 12 ezer gyermek iskolakezdését támogattuk az elmúlt 12 évben – összegezte a SIÓ-Eckes Kft. kommunikációs és média menedzsere. Szász-Bognár Emese szerint a stratégia megvalósításának része továbbá a kisdobozos termékeknél bevezetett, idén 3,5 tonna műanyag felhasználását szükségtelenné tevő papír szívószál is. A cég gyümölcsfeldolgozása hulladékmentes, egy lágyvizet előállító berendezéssel pedig jelentősen csökkentette szennyvízkibocsátását is. Továbbá 100 százalékban zöld energiát használ. Idénre pedig az anyavállalattal elérte a klímasemlegességet. Az Eckes-Granini Csoport ugyanis a szén-dioxid-kibocsátását felmérve a ClimatePartner független szervezeten keresztül egy brazíliai erdővédelmi programban való részvétellel teljes egészében kompenzálja azt.

Történelmi lehetőség előtt áll a magyar élelmiszeripar

A hazai élelmiszergyártás és -kereskedelem is jól vizsgázott a járvány egy éve alatt. Mindvégig ki tudta szolgálni jó minőségű, biztonságos termékekkel az országot - mondta Dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára az Agóra konferencián. Az élelmiszergazdaság szereplőit új kihívások elé állította az elmúlt egy év, megnőtt például az online kereskedelem, valamint az élelmiszer- és ételkiszállítás szerepe. Fontosabbá váltak a biztonságosabb rövid ellátási láncok, ebben pedig Magyarországon támaszkodni lehet a hazai alapanyag- és késztermékgyártásra.

Stratégiai ágazat

A helyettes államtitkár megnyitójában kiemelte, hogy 2015-ben minősítette az élelmiszeripart stratégiai ágazattá a kormány. Azóta csaknem megötszöröződött, 468 milliárd forintra nőtt az ágazat fejlesztési támogatása. Az elkövetkező években szerinte történelmi lehetőség előtt állnak a magyar élelmiszergazdaság szereplői. Ugyanis a vidékfejlesztési forrásokból 750 milliárd forint támogatásra lesz lehetőségük az élelmiszeripari cégeknek. A magyar agrárium pedig a következő uniós támogatási ciklusban az EU által nyújtott forrásokhoz 80 százalékos plusz hazai társfinanszírozást kap - mondta az Agóra rendezvényen Dr. Bognár Lajos.