Látszólag odavan az aszály miatt a smaragdzöld gyep. De meg lehet menteni!

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét. Ilyentájt újrafüvesítésre várnak általában a kisebb-nagyobb vakondtúrások, vízmosások, gépkocsi-keréknyomok és más apróbb-nagyobb hiányok is.

Ám az aszály miatt most esetenként jóval nagyobb területek újrafüvesítése válhat szükségessé. 

Ez a nyár nem a gyepek kedvence volt

Az újrafüvesítéssel érdemes megvárni a kora őszi csapadékosabb időszakot, ám ha rendszeres öntözést tudunk biztosítani, akkor hamarabb is elkezdhető a vetés. A kelés és a kezdeti fejlődés ugyanis gyorsabb lesz a magasabb hőmérsékletnek köszönhetően. 

A fűhiányos foltok esetében a legegyszerűbb megoldás a felszíni talajegyengetés és az esetleges talajhiányt pótló földterítés utáni fűmagvetés, vagyis az újravetés.

A foltokban kitépett, a gyomoktól ugyan megtisztított, de a gyomnövények eltávolításával feltűnően hiányossá vált – különben egészséges, életerős – füves felületeket szintén fűmaggal felülvetve lehet újjávarázsolni. Ezt kell tennünk a kitaposott helyeken is – tanácsolja a magyarmezogazdasag.hu írása.

Lazítsunk, mármint talajt

A felülvetéssel történő felújításhoz a szükséges gyomirtás után a talajfelszínt erős fogú gereblyével jól fel kell lazítani, porhanyosítani. Erre a fellazított felületű talajra lehet azután vetni a fűmagot. Ilyenkor elegendő a szokásos fűmagadagnak a fele is, ami általában 4-5 dekagramm négyzetméterenként. A hiányok helyén a lehető legegyenletesebben elszórt fűmagot gereblyézzük, a gereblye fogas részével szinte ütögessük bele a talajba. Még jobb megoldás, ha négyzetméterenként fél-egy kilogramm finoman rostált komposztfölddel betakarjuk az elvetett fűmagot. Ezt követheti a hengerezés vagy lelapogatás, majd az öntözés.

A felújító fűmagvetés akkor válik igazán időszerűvé, amikor a nyár elmúltával már nem kell számítani kifejezetten szárító, meleg időjárásra. Hasonlóan az ekkor szokásos füvesítéshez, a felújítás is ilyenkor a legeredményesebb. Késlekedni viszont nem szabad, mert a kikelő fűnek még meg kell erősödnie a tél beköszöntéig.

A fűmag nem száradhat ki a keléséig, tehát naponta akár kétszer is öntözve – ha ez meleg idővel párosul – akkor három-négy nap alatt kikel a fű, és pár nap alatt látványosan megerősödik.

Gyepszélek határolása

A felülvetéshez gyakran szegélykiigazítás is társul. Ez a füves felületek széleinek a virágfoltokba, útfelületbe történő benövéseit hivatott megszüntetni. A gyepszélek kijelölésének és lehatárolásának leghatékonyabb eszköze a gyepszél-határoló lemezcsík, amely műanyag hullámlemez csíkhoz hasonló, és már a füvesítéskor lerakható.

A tartani kívánt határokat mindig előre jelöljük ki kitűző zsineggel.

Az egyenesre vágandó szakaszrészeknél deszka is lefektethető. A túlnőtt gyepszélek feszes zsineg, még inkább deszka mentén, élesre reszelt élű ásóval, rövid szakaszokon pedig erős pengéjű késsel jól levághatók. Ezek más helyütt alkalmasak lehetnek foltok kitöltésére, de komposztba kerülve is jól hasznosulnak.

Mohásodás: idén nem nagyon volt

Ahol ez a jelenség felüti fejét, ott a mohosodás orvoslása is szükséges.

A felesleges nedvesség levezetése segíthető gyepszellőztetéssel, de ilyen speciális eszközök hiányában legalább vasvilla vagy ásóvilla leszurkálásával (kötöttebb talajon akár 15 cm mélységben, egymástól 15-20 cm távolságban) szellőztessük a talajt.

Könnyebb, homokos talajon csak 5 cm mélyen és mindössze 30-40 centiméterenként szükséges a szellőző lyukak mélyítése. A lyukak komposzttal történő feltöltése különösen hasznos. Ha nem várható csapadék, egy alapos beöntözés ekkor se maradjon el.

A talajszellőztetésről, a harmonikus tápanyagellátásról és szükség esetén a megfelelő vízelvezetésről is gondoskodni kell.