Hirdetés
Laborban termett hús után jön a laborban termett kávé is
Olyan kávéhelyettesítő terméken dolgoznak a kutatók, ami egy petricsészéből származik. A kutatók célja, hogy a növénytermesztésnél fenntarthatóbb módon állítsák elő a világ egyik legnépszerűbb italát. Az alternatív terméket nem kávészemekből őrlik, hanem egy, a növényből származó sejtcsoportból növesztik bioreaktorban megfelelő hőmérséklet, fény és oxigénellátás mellett. Amint megpörkölik, a porból ugyanúgy lehet kávét főzni, mint a hagyományos kávéból.
"Ez valódi kávé, mivel a kávén kívül semmilyen más összetevőt nem tartalmaz" - mondta el Heiko Rischer az AFP hírügynökségnek. A finn technológiai kutatóintézetben (VTT) dolgozó kutatónak és csapatának az volt az elképzelése, amikor belevágtak a projektbe, hogy olyan kávét alkossanak, mely nem járul hozzá azokhoz környezeti problémákhoz, mely általában a világ egyik legnépszerűbb italának előállításánál jellemző - írta a Phys.org cikkére hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság.

Rischer csapata ugyanazt az eljárást alkalmazza, mint amit a laboratóriumban előállított húsnál is használnak. Az állatok levágása nélkül előállított hús egyébként tavaly Szingapúrban kerülhetett először kereskedelmi forgalomba.
Hirdetés
Ezért van értelme a laborban előállított kávénak
A kávé egy problémás termék - mondta Rischer. A növekvő globális hőmérséklet miatt a meglévő ültetvények termésmennyisége csökken, ezért a gazdáknak még nagyobb területen kell kiirtani az esőerdőket, hogy növeljék a termőterületüket. Bár a klímaváltozás egyben lehetőség is, hogy olyan területeken kezdjenek a kávé termesztésébe, ahol eddig nem volt rá alkalmas az éghajlat, hosszú idő, mire az ide telepített ültetvények képesek kielégíteni az fogyasztók igényeit. Ráadásul problémát jelentenek a szállítás során elégetett fosszilis energiahordozók is, tehát logikus, hogy más megoldásokra lesz szükség.
De milyen a laborban készített kávé íze?
A kávéimádók számára azonban a siker kulcsa az íz. Egyelőre csak speciálisan képzett szakértő kóstolók próbálhatják ki, mivel az új főzet egyelőre "új élelmiszer" státuszba tartozik. Ráadásul ők is csak kóstolhatják, ízlelhetik, de nem nyelhetik le - mondta el Heikki Aisala kutató, aki a szakértő kóstolókat irányítja a projektben.
"A normál kávéhoz viszonyítva a sejttenyésztett kávé kevésbé keserű, ami annak köszönhető, hogy kicsit alacsonyabb a koffein tartalma - mondta Aisala az AFP-nek.
Azt is hozzátette, hogy a laborban létrehozott ital gyümölcsössége kevésbé hangsúlyos. Ez azonban inkább a pörkölés miatt lehet. A kávé ízének zamatát ugyanis a pörkölés adja, a tudósoknak pedig nincs tapasztaltuk e téren. Nem ez az egyetlen törekvés a kávé fenntarthatóbb alternatívájának megtalálására. Az USÁ-ban egy seattlei startup, az Atomo szeptemberben jelentette be, hogy 11,5 millió dollár kezdőtőkét gyűjtött össze "molekuláris kávé" létrehozására. Céljuk az, hogy ugyanolyan ízű italt hozzanak létre, de olyan organikus anyagokból, ami nem a kávénövényből származik. Egyelőre úgy tűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is bizalmatlanok a fogyasztók a laboratóriumban növesztett élelmiszer helyettesítők iránt, bár a fiatalabbak közt ez kevésbé hangsúlyos. Az összes jótékony környezeti hatást egybevetve is arra figyelmeztetnek az élelmiszeripari elemzők, hogy a kávétermesztők megélhetése kerülhet veszélybe, amennyiben elterjednek ezek a laboratóriumban létrehozott termékek.

Helsinkiben Rischer úgy becsüli, hogy még legalább 4 év, mire az általuk készített kávé megkaphatja a szükséges engedélyeket és kereskedelmi hátteret ahhoz, hogy egy polcra kerülhessen a hagyományos termékekkel. A projektnek különös jelentősége van Finnországban, ahol a Statista elemző csoport szerint az éves kávéfogyasztás fejenként 10 kiló évente - ezzel pedig a világ élvonalába tartoznak.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés