Különleges filmen az élet egy fejőstehén szemével

Az Oscar-díjas angol rendező, Andrea Arnold új filmje, a Tehén egy Luma nevű állat életét követi végig. A nagyüzemi módszerekkel tartott tejelő tehénről készített alkotás helyszíne az angliai Mudchute Park and Farmon, a Tower Hamlets londoni kerületben. A forgatás 2016-ban kezdődött és több éven át tartott, miközben folyamatosan tartották a kapcsolatot állatorvosokkal is. A rendező nem ruházta fel Lumát emberi tulajdonságokkal, de így is érdekes végeredményt hozott létre.

"Nem láthatunk bele egy tehén fejébe, ez egyértelmű. És nem is kell. Csak figyelnünk kell őt és a reakciót, hogy mi történik vele. Mi magunk dönthetjük el, hogy mi történik" - mondta Andrea Arnold. A rendező elárulta, hogy számára elképesztő, milyen reakciókat kapott a filmre. Úgy véli, hogy az emberek nem csak egy tehenet látnak, hanem más élményben is részesülnek. A film ötlete egyébként már régóta motoszkált a fejében, végül egy véletlen találkozásnak köszönhetően született meg - írta az Agrárszektor.

Számomra az egész filmben végighúzódik a bátorság vonala, és ez az állat oldaláról jelenik meg. A film az anyatehenet és a borját jeleníti meg, lélekkel és érzelemmel töltődik fel, a rendező az állaton keresztül mutatja be a bátorság kérdését. A kiállás, a védelem és más emberi értékek jelennek meg az állaton, amik számunkra is nagyon fontosak lennének - vélekedett a filmről Sipos József, a Tehén nagykövete.

Emberek és tehenek az érzelmek szempontjából

Amikor végigkövetjük egy ember életét, nem számít, kiről van szó, érzelmeket, érzéseket és empátiát válthat ki az emberekből. Miért ne működhetne ugyanez egy állat, jelen esetben egy tehén esetében is? - teszi fel a kérdést. Azt már a 24.hu filmkritikája írta le, hogy a “Tehén” arra is rámutat, hogy mennyire végtelenül önző dolog saját esztétikai tapasztalatunkká formálni egy olyan állat létezését, amelyet uralmunk alatt tartunk, és mi döntünk élete és halála felett. A Tehén az állatjogi aktivizmus újabb keletű filmjei közé tartozik, amelyek gyakran összekapcsolódnak a húsevő étrend etikátlanságát és a pusztulófélben lévő bolygó katasztrófáját hirdető művekkel.

A végkifejlet

Az emberi élet eltűnésének rémképe talán érzékenyebbé tett minket az általunk kizsákmányolt fajokkal történő szörnyűségekre. Túlzás lenne azt állítani, hogy képesek vagyunk felvenni az állat nézőpontját, de törekedhetünk erre. Vagy legalábbis az állatok megismerésére, arra, hogy arcot és történetet adjunk nekik - írták. A cikk szerint Luma történetében semmilyen váratlan vagy különleges fordulatra nem kell számítanunk. Átlagos állati sors az övé. Sőt, valószínűleg jobban, „emberségesebben” bánnak vele a forgatásba beleegyező kenti farmon, mint a legtöbb hasonló helyen. A rendező ugyanakkor engedményeket is tesz a nézőnek, elsősorban azzal, hogy néhány jelenetbe lenyűgöző természeti képeket komponál. Vagyis az emberi nézőpont is érvényesül a filmben, összemosódva az állatival – a film hiányossága, hogy erre az összecsúszásra semmilyen formai eszközzel nem utal. Máskülönben viszont könnyen azt vehetjük észre, hogy a Tehén, bármilyen szokatlan dokumentumfilmes formát is választ, mégiscsak megrendítő élményt nyújt. Tehén (Cow), 2021, 94 perc.