Különleges adónemek, melyek sújthatják a magyar termelőket

Adóból soha nem elég, gondolják jelen esetben a települések vezetői. 2 éve vezették be ugyanis, hogy az önkormányzatok maguk dönthetnek arról, mire vetnek ki adót és ezzel sok település él is. Van, ahol a gyomért, van, ahol a rendezetlen porta után kell adót fizetni.

2 éve kapták meg azt a jogot az önkormányzatok, hogy szabadon kiróhatnak adókat azokra az ingatlanokra, vagy épp ingóságokra, amelyek állami adótól érintetlenek. A legnépszerűbb ilyen adófajta a földeket érinti, sok önkormányzat vet ki ugyanis földadót. Jellemzően a nagyobb, nem helyben élő gazdálkodókra próbálják kiróni a sarcot, a helyi lakosok viszont az esetek többségében mentességet kapnak. Jellemzően a területnagyságtól és az aranykorona-értéktől függ a földadók mértéke, de általában hektáronként több száz forint plusz kiadást jelent a gazdálkodóknak.

Több önkormányzat is élt a lehetőséggel és különleges sarcokkal bombázzák a gazdálkodókat

Jöjjön néhány példa, hol miért is kell pontosan fizetni: Törtelen hektáronként 500 forintot kell fizetniük évente a földtulajdonosoknak, az így beszedett pénzből a mezőőri szolgálatot tartják fenn. Somogytúron a földadó különlegessége, hogy csak a 20 hektárnál nagyobb területtel rendelkezőknek kell megfizetniük. Pacsán a gépjármű-törvény alá nem tartozó járműveket adóztatják, máshol még a pótkocsik után is adót szednek az önkormányzatok.

Balatonhenyén a beépítetlen zártkerti ingatlanok után kell adózni, a gyomnövényektől mentes, gondozott kertek viszont mentességet kapnak. Balatonfüreden is van földadó, de aki a teljes területét megműveli, mentesül alóla. Paloznakon is szedik a földsarcot, de a megművelt föld ott is adómentességet élvez. Végezetül egy, az arcokra mosolyt csaló adónemet is bevezettek több településen: a településképre negatívan ható, romos, ízléstelen épületek után is kell adót fizetni.