Különböző módokon lopják az Európai Unió agrártámogatásait

Az uniós költségvetés kiadásainak zömét kitevő Közös Agrárpolitika több része is olyan kiadási rendszer, amely különösen ki van téve a csalás kockázatának. Az Európai Számvevőszék által azonosított fő kockázatok azzal függnek össze, hogy olyanok kérnek támogatást, akik nem jogosultak rá és ugyancsak gondot jelentenek a nagyarányú földszerzés jogellenes formái. Arra is rávilágított a vizsgálat, hogy az ellenőrzés nagyon hiányos – úgy uniós, mint tagállami szinten.

A HVG anyagát szemléztük. “A csalás sérti az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és akadályozza, hogy az uniós források révén megvalósuljanak a szakpolitikai célkitűzések” – jelentette ki Nikolaos Milionis, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. A visszaélések közül megemlítették az olyan mezőgazdasági „kkv-knak” nyújtott támogatásokat, amelyek nem tették közzé a más vállalatokkal fennálló kapcsolataikat, vagy a támogatásra nem jogosult olyan kedvezményezetteket, akik „fiatal mezőgazdasági termelőként” igényeltek kifizetést.

Az Európai Számvevőszék jelentése úgy látja: 

“A nagyarányú földszerzés olyan csalárd gyakorlatokhoz kapcsolódhat, mint dokumentumok hamisítása, kényszerítés, politikai befolyás vagy bennfentes információk felhasználása, az eljárások manipulálása vagy kenőpénz fizetése”. 

Így hajtják végre a csalásokat

A csalók azzal is próbálkozhatnak, hogy kizárólag azért szereznek – akár jogszerűen, akár nem – földterületet, hogy közvetlen kifizetésekben részesüljenek, pedig nem is végeznek mezőgazdasági tevékenységet. Ennek kockázata nagyobb egyes legelők és hegyvidéki területek esetében, ahol a kifizető ügynökségek nehezebben tudják ellenőrizni, hogy folyik-e ott az előírt mezőgazdasági tevékenység, például legeltetés.

Az Európai Számvevőszék 698 KAP-kifizetést vizsgált meg 2018 és 2020 között, és 101 esetben találtak számszerűsíthető hibát. Ezek közül 17 esetben volt arra a gyanú, hogy a hiba csalással hozható összefüggésbe. A Számvevőszéknek nincs felhatalmazása arra, hogy a csalásokat kivizsgálja, de csalás gyanúja esetén további vizsgálat céljából jelenti az esetet az Európai Csalásellenes Hivatalnak, OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek - írták.