A Lallemand Animal Nutrition a közelmúltban két webináriumot tartott a kérődzők takarmányának összeállításáról. Nemzetközi hírű szakértőket kértek fel, hogy osszák meg ismereteiket a bendőmikrobiomról, a rostlebontás kinetikájáról, a bendő-pH dinamikájáról, és arról, hogy ezek az információk hogyan integrálhatók a takarmánykészítési eszközökbe.

A dairyglobal.net megragadta az alkalmat, és interjút készített Dr. Frederique Chaucheyras-Durand-nal, a kérődzők mikrobióta-szakértőjével, a Lallemand Animal Nutrition – INRAe kutatási vezetőjével a bendőmikrobióta rostemésztésben betöltött szerepéről és a takarmányformázási modellekben rejlő lehetőségekről.

A baktériumok közül a rostlebontás során a legaktívabbak a Fibrobacter succinogenes, a Ruminococcus albus és a Ruminococcus flavefaciens, amelyek valójában számos más növényevő állat bélrendszerében is megtalálhatóak (Fotó: Pixabay)

Tudnának-e tejet termelni mikrobák nélkül a tejelő tehenek?

Dr. Frederique Chaucheyras-Durand: A kérődzők teljesen függnek a gyomor-bélrendszeri mikrobiótájuktól, nem tudnának nélküle élni. Valóban nem termelnek olyan specifikus enzimeket, amelyek képesek lennének a takarmányból származó komplex molekulák lebontására, ezért a bendőben található mikrobiótájukra támaszkodnak a növényi biomassza energiává alakításában, amelyet így a növekedéshez vagy a tejtermeléshez használnak fel.

A kérődzőket ezért holobiontáknak nevezik, ami egy gazdaszervezet és a szimbiózisban élő mikrobiális közösségek együttesének felel meg.

Melyek a bendőmikrobióta kulcsszereplői?

A rostlebontó mikrobák, más néven a rostbontó mikrobák fő tagjai baktériumokból, gombákból és egysejtűekből állnak. Míg az összes bendőgomba erősen rostbontónak tekinthető, addig az egysejtűeknek csak egy része és a baktériumoknak csak egy kis része specializálódott igazán a növényi sejtfal lebontására. A baktériumok közül a legaktívabbak a Fibrobacter succinogenes, a Ruminococcus albus és a Ruminococcus flavefaciens, amelyek valójában számos más növényevő állat bélrendszerében is megtalálhatóak.

Mennyire fontos a rostlebontás a táplálkozás modellezésének szempontjából?

A takarmányok általában az étrend jelentős részét képezik, függetlenül a kérődzők fajtájától vagy földrajzi elhelyezkedésétől, ezért a rostlebontás mértéke kulcsfontosságú jellemző egy adott étrend tápértékének vizsgálatakor. Ezek a dinamikus tényezők nyilvánvalóan függnek a rost kémiai és fizikai jellemzőitől, de a mikrobióta összetételétől, sokféleségétől és aktivitásától is. Ezeket a tényezőket figyelembe lehet venni a receptúra összeállítása során, és nagyobb rugalmasságot biztosíthatnak a különböző rostforrásokból történő választás során. A kiválasztás során figyelembe lehet venni ezeket a tényezőket és a várható eredményt a táplálkozási értékek és a takarmányozási költségeken felüli jövedelem szempontjából.

Melyek azok a fő tényezők, amelyek a mikrobióta szintjén befolyásolják a rostok lebomlását?

A jó rostemésztés biztosítása érdekében kulcsfontosságú a bendőmikrobióta rostbontó tevékenységének optimális szinten tartása. A rostbontó közösségek azonban nagyon érzékenyek a bendő környezetében bekövetkező változásokra, például a pH változására, az oxigénszint emelkedésére és a magas keményítőszintre. Ezek a tényezők, amelyek gyakoriak a gazdaságokban, hozzájárulhatnak a mikrobiális egyensúly felborulásához, és káros hatással lesznek a rostlebontási folyamatra.

Vannak pozitív módjai a bendőmikrobióta módosításának?

A fent említett lehetséges negatív hatások ellensúlyozására bendőmódosítók, például élő élesztők használhatók a bendő környezetének stabilizálására és a rostbaktérium-populációk serkentésére. Ezek az élő élesztők képesek közvetlenül befolyásolni a rostok gombák és baktériumok általi kolonizációját, és elősegítik az enzimatikus aktivitást, ami következésképpen növeli az NDF emészthetőségét a bendőben.

Számszerűsíthető a hatás a tejtermelésig?

Számos állatkísérlet valóban kimutatta a rostlebontás (NDFd) javulását – ami a bendőben lévő fibrolitikus mikrobióta aktivitásának elősegítését tükrözi – egy speciális élő élesztőtermék, például a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 (Levucell SC) kiegészítésével. Mivel az NDFd javul, és a pH stabilizálódik a bendő szintjén, a tejtermelés növekszik. Egy nemrégiben kifejlesztett almodell mindezekkel a biológiai adatokkal lehetővé teszi, hogy megjósoljuk a Levucell SC használatával várható előnyöket a takarmányhatékonyság és a tejtermelés tekintetében, és ez beépíthető a különböző táplálkozási szoftverekbe és modellekbe.

Ha valaki többet szeretne megtudni a Levucell SC almodellről és a rostlebontásról – és jól tud angolul –, tekintse meg a rostemésztési kinetika című szakértői webináriumot: Fibre digestion kinetics: How fibrolytic dynamics are integrated into diet formulation software”.

(Forrás: dairyglobal.net)

Megosztás

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás