Kukorica helyett? A cirok változatos felhasználási lehetőségei

Azon túl, hogy a cirok a piacon számos formában és célra értékesíthető, mint például a humán étkezés, az állati takarmányozás, a bioenergia és a bioanyagok, a felhasználási lehetőségei még az eddig ismertnél is sokkal szerteágazóbbak. A ciroknövény képezheti a humán táplálkozásra szánt szemescirok alapját, és az etanol-előállításhoz szükséges oldható cukor is kinyerhető a növény szárából. Az eljárás során keletkező kipréselt szár és a növény levelei az állati takarmányozásban vagy az energia-előállításban hasznosíthatóak. Ilyen a kapcsolt energiatermelés vagy a második generációs bioüzemanyag előállítása.

Minden évben újabb, koraibb és nagyobb hozamú fajták nemesítése színesíti az egyre bővülő cirokválasztékot. Ennek köszönhetően a cirokkultúra folyamatosan terjed a mérsékelt égövi, elsősorban az északi féltekén található termőterületeken. Az alacsony víz- és inputanyag-igényhez társuló genetikai fejlődés révén a cirok remek esélyt ad arra, hogy az agáripari szereplők és a termelők helyi és fenntartható módon tudjanak együtt dolgozni - írta a Sorghum ID.

A ciroknak alacsony a vízigénye

Széndioxidmegkötő képességének köszönhetően a ciroknak még száraz időjárási körülmények között is hatékonyabb a fotoszintézise, sűrű és mélyre hatoló gyökérzete pedig képessé teszi arra, hogy hatékonyabban tudja felvenni és felhasználni a tápanyagokat a talajból.

Alacsony az input anyag igénye

Mivel jól hasznosítja a talajban található tápanyagokat, a cirok könnyen termeszthető műtrágya nélkül. A betegségekkel és kártevőkkel szembeni jó védekezőképességének köszönhetően alacsony a növényvédőszer-igénye.

A cirokszemekből készíthető humán élelmiszer és állati takarmány is, illetve a keményítő átalakításával első generációs bioüzemanyag is.

A levél

A ciroknövény levele szilázs formájában az állati takarmányozásban hasznosítható, valamint kapcsolt energiatermelésre és első generációs bioüzemanyag előállítására használható.

A szár

A ciroknövény szárában található léből vízoldékony cukrok vonhatók ki, amelyekből közvetlen erjesztéssel első generációs bioüzemanyag állítható elő. A kipréselt szár egyrészt az állati takarmányozásra, másrészt pedig kapcsolt energiatermelésre vagy második generációs bioüzemanyag előállítására hasznosítható, de papír vagy trágya is készíthető belőle.