Közeledő katasztrófától tartanak a Meteorológiai Világszervezet szakértői

Soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban. Pedig az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt az ipar és a közlekedés is csökkentett kapacitásokkal üzemelt - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A testület katasztrófafilmekbe illő forgatókönyvet írt le: ha a trend így folytatódik, már semmit sem tehetünk, hogy elkerüljük a közeledő szerencsétlenséget.

Az Euronews anyagát szemléztük. Ebben az áll, hogy 2020-ban magasabb volt a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid szintje, mint az elmúlt 10 év bármelyik évének átlaga. A világjárvány miatti szigorítások pedig csupán 5,6 százalékos csökkenést értek el a szén-dioxid kibocsátás terén - adta hírül a Meteorológiai Világszervezet. Publikációjuk szerint a Földön 3-5 millió éve volt legutóbb ehhez hasonlítható koncentrációjú a szén-dioxid mennyisége, mikor a hőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabban állt, mint ma.

A szervezet vezetője szerint így nem tartható a párizsi klímaegyezményben célként kitűzött 1,5-2 fokos hőmérséklet-emelkedés, és annál nagyobb mértékben fog nőni a globális hőmérséklet - írta a BBC. Ez pedig azt eredményezi, hogy egyre melegedő világunk minderre természetes forrásból származó, megnövekedett gázkibocsátással fog reagálni.

Miért rossz a sok gázkibocsátás?

A Meteorológiai Világszervezet éves üvegházhatású gázkibocsátás kiadványa szerint az atmoszférában mért szén-dioxid szint 2020-ban elérte a 413,2/1.000.000-s szintet. Ez 149 százalékkal több, mint az iparosodás előtti időkben volt. "Ennek rendkívül negatív hatása van a mindennapi életünkre és jóllétünkre, a bolygónk állapotára és a gyerekeink, az unokáink jövőjére" - mondta a WMO főtitkára, Petteri Taalas. A szén-dioxid kibocsátás az elmúlt évtizedben folyamatosan gyorsuló ütemben nőtt. Így még ha a tavalyi évben a szén-dioxid kibocsátás csökkent is, az atmoszférában mért szintje még így is magasabb volt, mint a 2011 és 2020 között mért átlag.

"Az üvegházhatású gázkoncentráció növekedésének mostani szintjét tekintve a hőmérséklet-emelkedés jóval meghaladja majd a párizsi klímaegyezményben rögzített, 1,5-2 fokot az évszázad végére. Nagyon rossz úton járunk" - mondta Petteri Taalas.

A mesterséges gázkibocsátás felgyorsítja a természetes forrású gázokét is

Az emberi tevékenységből származó gázkibocsátás nagyjából felét nyelik el a fák, a földek és az óceánok. Ám az ő szén-dioxid elnyelő képességük nagyban változik, attól függően, hogy milyen magas a hőmérséklet vagy épp mennyi eső esik. A kutatók további nagy aggodalma az, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a természetes forrásból érkező gázok mennyisége is nőhet. Mint mondják, épp ez történik most a metánnal. És bár a metán élettartama rövidebb, mint a szén-dioxidé, annál sokkal veszélyesebb kémiai anyag.

Az atmoszférába kiszabaduló metán nagyjából 60 százaléka emberi tevékenységből - mezőgazdaságból, szén-alapú energiahordozók kitermeléséből, szeméttelepekből és biomassza égetéséből származik. A maradék 40 százalék természetes biológiai forrásokból, például mocsarakból szabadul fel. Az elmúlt évben mért metánszint-növekedés a legnagyobb volt, mióta 2007-ben ismét elkezdett nőni a gáz koncentrációja - és a mért mennyiség nagy része természetes forrásból származott.

"Amikor növeled a csapadékmennyiséget a mocsarak környékén, és ehhez nő a hőmérséklet is, akkor olyan baktériumok kezdenek el szaporodni, melyek még több metánt termelnek. Mivel a jövőben csak még inkább nőni fog a hőmérséklet, ez több, mint aggodalmat keltő" - mondta Dr Okszana Taraszova, a világszervezet munkatársa.

Már nem nyelik el az erdők a szén-dioxidot, hanem azok is kibocsátják azt

A tudósok azt is vizsgálják, miért van az, hogy az idei évben az Amazonas-menti őserdő bizonyos részei már több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek. Minél magasabb a hőmérséklet, annál kevesebb a csapadék, és annál több stressz éri a fákat - teszi hozzá a kutató. A fák közötti halandóság növekszik, így már nem vesznek fel szén-dioxidot. Hosszú távon a saját kibocsátásunkhoz még az erdőkből származó kibocsátás is hozzáadódik majd - mondta.

A szervezet a dinitrogén-oxid emelkedése miatt is aggódik, melynek egy része szintén emberi tevékenységből származik, mint amilyen a műtrágyázás - más része azonban természetes úton szabadul fel. A dinitrogén-oxid szintje folyamatosan nőtt az elmúlt 10 évben.

"Az üvegházhatású gázok növekedése egyenes út a katasztrófa felé. Olyan, mint egy autóbaleset. Egyre közelebb és közelebb ér hozzánk, és ordítunk, mert látjuk, hogy mi következik. Ám semmit sem tehetünk ellene, nincs rá mód, hogy megállítsuk" - mondta Euan Nisbet professzor a londoni egyetemről.