A végkielégítés kötelezően jár, vagy adható, tehát a munkáltató dönti el, hogy adja-e, vagy sem? A munkavállalókat és a munkaadókat is foglalkoztatja a téma. A törvény tételesen nevesíti az eseteket, amelyekben megilleti a végkielégítés a munkavállalót. Az nem a munkáltató szabad döntésén múlik. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott, legalább 3 éves tartamban fennálljon.

Az Adózóna írt cikket a végkielégítés témájáról, ezt az anyagot szemléztük. A példájuk szerint egy munkavállaló 17 évet dogozott a munkáltatónál. Amikor nyugdíjba megy, kaphat-e végkielégítést? Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt az olvasói kérdésre.

A törvény tételesen nevesíti az eseteket, mikor illeti meg a végkielégítés a munkavállalót, ez nem a munkáltató szabad döntésén múlik - Fotó: Magro.hu, CSZS, Berettyóújfalu

A törvény tételesen nevesíti az eseteket, mikor illeti meg a végkielégítés a munkavállalót, ez nem a munkáltató szabad döntésén múlik. Kivétel, amikor nem jogosult rá a munkavállaló, mivel ennek ellenére adható.

  • a munkáltató felmondása esetén, ha annak indoka a munkáltató működésével vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével függ össze;
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén;
  • ha a munkaviszony oly módon szűnik meg, hogy az új munkáltató nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá;
  • ha az azonnali hatályú felmondásának indoka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése, vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása (fentebb hivatkozott azonnali hatályú felmondás).

Az alapfeltétel és a kivételek

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott (legalább 3 éves) tartamban fennálljon. Az a fő szabály, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg.

Kivételt képeznek a következő esetek:
  • a szülési szabadság,
  • a szülői szabadság,
  • a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.

Azaz, ha a munkavállaló a fenti eseteken kívül volt fizetés nélküli szabadságon (pl. utazás, családi okok), annak tartama nem fog beleszámítani a végkielégítésbe.

Ez vonatkozik a végkielégítésre, ha nyugdíjas kapná

Amennyiben a munkavállaló a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, nem jár részére végkielégítés. Ugyanakkor, nincs törvényi akadálya annak, hogy kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása végkielégítés fizetését írja elő a munkavállaló részére olyan esetekben, melyekre törvény egyébként nem kötelezi. Munkaszerződés a végkielégítés szabályaitól a munkavállaló javára, kollektív szerződés a javára és hátrányára is eltérhet.

A nyugdíjas munkavállalóknak két csoportja van. Az egyik esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezése alapozza meg a nyugdíjasnak minősülést, a másik esetben pedig valamilyen nyugellátás tényleges igénybevétele. 

Nyugdíjas munkavállalónak minősül, aki

  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
  • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül;
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül;
  • egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül;
  • öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül;
  • növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Önmagában az, hogy nyugellátást vesz majd igénybe a munkavállaló, nem szünteti meg a munkaviszonyt, ennek érdekében a felek intézkedhetnek (a munkáltató indokolás mellett, míg nem nyugdíjas a dolgozó, azt követően pedig már nem kell indokolnia), de nincs ilyen kötelezettségük sem - írták.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás