Notice: getimagesize(): Read of 8192 bytes failed with errno=21 Is a directory in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Notice: getimagesize(): Error reading from /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/public/cms/news/20/news_18920/! in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 222
Könnyű elrontani és elsietni a palántanevelés feladatait - MAGRO (title)!

Hazánkban május 10-e az az időpont, ami után a tapasztalatok alapján már nem kell számítani talajmenti fagyokra. E dátum előtt is kiültethetünk palántákat, hiszen a szabadföldben sokkal gyorsabban fejlődnek, ám ekkor nagyobb a kockázata a talajmenti fagynak. Ha nem kap fagyot a korán kiültetett palánta, akkor még korábban lesz termés, ha kap, akkor vagy elpusztul, vagy hetekre visszaveti a fejlődését. Anyagunkból kiderül, mikor és hogyan érdemes elvégezni a palántanevelés feladatait.

A Magyar mezőgazdaság cikkét szemléztük. Eszerint, ha állandó helyére, szabadföldbe vetünk zöldségmagokat, akkor azok esetén még hetek telnek el míg kicsíráznak, és mire néhány lombleveles egyedekké cseperednek. Ebbe a stádiumba jó esetben május végére, június elejére érnek el a növények. Amennyiben azonban előneveljük, ideális esetben üveg, vagy fóliasátorban, kevésbé ideális esetben ablakpárkányon a palántákat, akkor azok a május közepi kiültetéskor már jóval fejlettebbek, mint a szabadföldbe vetett társaik.

Szabadföld, fóliasátor, üvegház és ablakpárkány is lehet a helyszín: anyagunkból kiderül, mikor és hogyan érdemes elvégezni a palántanevelés feladatait - Fotó: KITE Zrt. FB

Ennek köszönhetően pedig hamarabb fognak teremni, és szintén emiatt hosszabb lesz a vegetációs idejük, ami általában az első őszi fagyokkal ér majd véget. A koraiság azért előnyös, mert minél korábban tudunk termést betakarítani róluk, az általában annál értékesebb, hiszen a tömegtermési szezon előtt drágábbak a termények. Ráadásul a hosszabb vegetációs idő alatt több termést hoznak majd, ez is plusz gazdasági hasznot jelent - írták.

A palántanevelés során sem érdemes elsietni a feladatokat

A hobbikertészek leginkább a szobában az ablakpárkányon nevelnek palántákat, és sokszor szembesülnek vele, hogy ezek a növények sokkal gyengébbek, kisebb vitalitásúak, mint azok a vásárolható palánták, amit fóliában, vagy üvegházban neveltek. Ennek oka, hogy a szobai hőmérséklet a csírázás ideje alatt kedvező, ám ezután már nem igazán tudjuk a növényeinknek az optimális feltételeket biztosítani, még egy déli fekvésű jól benapozott ablakban sem. A csírázáshoz a 23-24 Celsius fok az ideális, de utána annak érdekében, hogy ne nyurguljanak meg a palánták, 6-7 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, és annyi fény kellene, amit ablakban valószínűleg nem lehet számukra biztosítani. Minél korábban vetettünk, a csírázást követően annál több idő van még május 10-ig, az ideális kiültetési időszakig. Tehát annál hosszabb időt lesznek a palántáink a számukra nem igazán ideális körülmények között az ablakpárkányon, kicsit túl melegben, kicsit kevés fényben.

A problémát elkerülendő, vagy a kedvezőtlen hatásokat csökkentendő három dolgot lehet tenni. 

Ha kikelt a növény és a szikleveleken kívül már az első lomblevél is megjelent, próbáljuk minél naposabb helyre tenni a lakásban, és ezzel együtt a szobahőmérsékletnél hűvösebbre is, hiszen a megnyúlás legjobban a meleg és az elégtelen fény együttes hatása miatt alakul ki. A harmadik tipp, hogy ne vessünk túl korán, például márciusban, hanem csak április közepén. Így kisebbek lesznek a májusban kiültethető palánták, de sokkal kompaktabbak, egészségesebbek.

Így érdemes időzíteni

Nagyon fontos, hogy a magokat csak olyan mélyre vessük, ahonnan ki tudnak jönni a talajból, általában elegendő, ha körülbelül annyi, vagy kicsivel vastagabb földdel takarjuk a magokat, mint azoknak a vastagsága. Az apró szemű magoknak megfelelő, ha a laza talajba csak belapogatjuk. Az elvetett és benedvesedett magok a csírázásig nem száradhatnak ki, tehát addig tartsuk a talajt folyamatosan nedvesen. Ezt nem csak öntözéssel érhetjük el, sokszor az is elegendő, ha fóliával takarjuk a vetést, így a nedvesség nem párolog el a kelésig.

Az egyes zöldségfajok és fajták különböző idő alatt csíráznak, a paradicsom 6-7, a paprika 7-14, a káposztafélék 8-11, dinnyék és uborkák 3-8 nap múlva kelnek ki.

Amennyiben magasabb hőmérsékleten tartjuk őket akkor ez az idő rövidülhet, ha hűvösebb helyen vannak akkor hosszabbodhat. A vetésidőre számoljuk még rá a csírázás idejét és arra még körülbelül három hét tovább nevelési időt. Ezek ismeretében, ha eldöntöttünk mikor akarunk kiültetni, ennyivel hamarabb vessünk - javasolták.

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás