Komposztálni jó!

Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településenként ez a szám 40-70 % között mozog), amit főleg a kertekben levágott fű, levelek, ágak, gyümölcsök, növényi hulladék, faforgács, konyhai hulladék tesz ki.

A hulladék elégetése vagy illegális helyeken való lerakása veszélyes és törvénybe ütköző. Jobb, ha inkább hasznunkra fordítjuk a nyersanyagokat, és nem költünk mesterségesen előállított műtrágyára.

A komposztálás az emberiség legősibb és legelterjedtebb hulladék-felhasználási módja, amely erősíti és optimalizálja a talajban lezajló mikrobiológiai folyamatokat. A különféle biológiailag lebomló anyagokból minőségi szerves trágya - komposzt - keletkezik. A komposztálás természetes folyamat: a mikroorganizmusok áldásos tevékenységének köszönhetően a szerves anyagok humusszá bomlanak le.

Miben komposztáljunk?

Manapság már nem muszáj a kert sarkába halmozni a kerti és háztartási szerves hulladékot, mert remek komposztálóedények közül válogathatunk: a műanyag, aljzat nélküli komposztáló közvetlen kapcsolatban áll a talajjal, így a mikroorganizmusok, hangyák, giliszták szabadon végezhetik a dolgukat. A zárható tetővel szabályozhatjuk a levegőáramlást, az oldalfalakon pedig lyukak biztosítják a megfelelő szellőzést. A kész komposztot az oldalsó ajtókon át könnyen kiszedhetjük.

A kiválasztásnál érdemes figyelni a komposztáló anyagának minőségét, súlyát és a levegőztető lyukak számát, hogy minél gyorsabban jussunk tökéletes komposzthoz. Ezenkívül számos előnnyel jár, ha a hagyományos megoldások helyett a komposztáló edényt használjuk:

• A csúnya "szeméthalom" helyett a környezetbe illő komposztáló kevés helyet foglal.
• Megszünteti a kellemetlen szagokat, így nem csábít oda rovarokat, kóbor állatokat.
• A nedvesség, a hőmérséklet, a fény és a levegő bejutásának szabályozásával felgyorsítja a folyamatokat, így a hagyományos módszerekhez képest akár felére csökken az érési idő.
• A konyhai hulladékok kb. 30 %-a komposztálható, így a hulladék mennyiségének csökkenésével párhuzamosan csökkenhetnek a szemétszállítás költségei.

Érdemes a komposztáláshoz egy, a kertünkbe illő komposztáló edényt vásárolni, de magunk is készíthetünk ilyet

Hogyan komposztáljunk helyesen?

A komposztálás során fontos, hogy minél kisebb méretű anyagok kerüljenek a komposztálóba. Az összezúzott kerti hulladékból sokkal gyorsabban kapunk értékes, tápanyagban gazdag komposztot. A sikeres komposztáláshoz szükséges még az anyagok megfelelő aránya, a megfelelő levegőztetés és az elegendő nedvességtartalom, a többi megy magától.

A felaprított, zúzott hulladékot akár talajtakaróként is használhatjuk a fák alatt: megvédi a növényeket a kiszáradástól, korlátozza a gyomnövények növekedését, és javítja a talaj minőségét. Bár a tapasztalat sajnos sokszor mást mutat, ma már nem szabadna égetni pl. a levágott füvet, ágakat stb.

Ha belevágtunk, nem bánjuk meg, hogy komposztálunk, mert az eredmény kiváló szerves trágya, amely visszajuttatja a talajba az értékes tápanyagokat. Az érett komposztot számos célra lehet használni: például a tavaszi zöldségfélék ültetésekor, vagy virágágyásokban és cserepekben, így elősegíthetjük, hogy a talaj és a növények termékenységét biztosító tápanyagok megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre.

Nagyobb mennyiségű komposztot tegyünk a gyümölcs- és díszfák alá. A komposztréteg pozitívan befolyásolja az esővíz felszívódását és a talaj állagát. Az érett komposzt felhasználható új kertek vagy udvarok kialakításakor is.

Jó komposztálást!

Forrás: kapanyel.blog.hu