Kiszolgáltatott a magyar mezőgazdaság: az időjárás és külföld szabja meg az árakat

Nem lehet csupán felhőtlen örömként megélni azt, ha a termés jó minőségű és a mennyisége is megfelelő. Az aratás utáni időszakban még nagyon sok külső tényező befolyásolja azt, hogy milyen lesz az adott szezon. Vajon megérte-e, és ha igen, mennyire? A szentesi Árpád-Agrár Zrt. növénytermesztési igazgatóhelyettese, Hegedűs Gábor beszélt arról, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük az idei aratás előtt, és milyenek várnak rájuk azután.

Az előző év második felében komoly aszály sújtotta a térséget. Ez folytatódott a télen is, tavaly július végétől egészen ez év április végéig tartott. Novemberben kaptunk nagyjából 20 mm körüli esőt, illetve utána leesett úgy 25 mm-nek megfelelő hómennyiség. Ezt kellett beosztaniuk a növényeinknek egészen áprilisig - mondta a Hellovidék portálnak az Árpád Agrár Zrt. szakembere. Április végén elgondolkodtunk azon, mi lesz az őszi vetésű növényeinkkel, főleg a gabonafélékkel? Az őszi vetésű növényeink közül az őszi káposztarepce 270 hektáron még csak ki sem kelt. Más növényekkel kellett pótolni a kiesést. Májustól aztán megkaptuk a csapadékot, két hónap alatt csaknem 200 mm csapadék hullott le. Ez gyakorlatilag megmentette a gabonaféléket. Az árpánkat kimondottan jól érintette, javított a helyzeten így az árpáink átlagai várakozáson felüliek, hiszen 6 tonna körüli termésátlagot tudtunk betakarítani 240 ha átlagában. A búza betakarítása folyamatosan történik, most a kétharmadán állunk - mondta.

Az elvárásokhoz képest mennyire lettek jók az eredmények?

Ahhoz képest, hogy milyen aszállyal kezdtük az évet és milyen állapotban voltak a gabonák április végén, a mostani búzaátlagok kifejezetten jók. A térségre jellemző átlagnál jobb mennyiséget tudtunk betakarítani.

Hogyan látják a gabonatermesztés jövőjét?

Sajnos változik a klíma. A déli területeken sokkal nehezebb lesz megtermelni ugyanazt a mennyiségű gabonát, mint eddig. Emlékszem rá, hogy régebben is voltak nagy esők, viharok, a 80-as 90-es években, de ilyen típusú éghajlatváltozás, mint mostanság, hogy 7-8 hónap aszály után 2 hónapon keresztül özönvíz jöjjön, nem volt. Eközben a Föld lakossága folyamatosan növekszik, és ki kell szolgálni élelemmel, tiszta vízzel. Ezt a mennyiséget úgy tudjuk elérni, hogy mindenki a térségének, helyi adottságainak megfelelő növényt termel, és ezt a lehető legnagyobb hatékonysággal teszi. Itt, a Kárpát-medencében tradicionálisan klasszikus szántóföldi növénytermesztést folytatunk. Főbb növényeink: a gabonafélék, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce, takarmánynövények. A világpiaci árak diktálnak, tehát nem mi határozzuk meg, mit termeljünk, mert nagyon kicsi területen termelünk élelmiszert. A piaci tendenciákat a nagyok határozzák meg, akik nagyobb területen és nagyobb mennyiségben termelnek. Itt főleg az Egyesült Államokra, Oroszországra és Ukrajnára gondolok, de szójával Dél-Amerika is a világ élvonalába tartozik. Ők határozzák meg a világpiacon a termés mennyiségét, illetve ezáltal az árát is.

A betakarítás után, a mennyiséget és a minőséget ismerve nyugodtabban alszanak?

Mi év végén szoktunk mosolyogni és nyugodtan aludni, amikor mindent betakarítunk, főleg ilyen hektikus körülmények között. Nem tudjuk még, hogy milyen lesz az augusztus, mert a térségünkben ez a hónap mindig nagyon meleg, nagyon forró. Az elkövetkezendő néhány hét fogja eldönteni a kukorica, illetve a napraforgó termésünket, de a jelen állás szerint a kilátásaink szerencsére jók.

A teljes interjút a Hellovidék portálon lehet elolvasni.