Kistermelő szeretne lenni? Itt tájékozódhat

Ki is az a kistermelő és milyen szabályok vonatkoznak rá? Milyen tevékenységet végezhet és hogyan adhatja el a termékeit? Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Van némi bizonytalanság a fejekben azzal kapcsolatban, hogy ki is a kistermelő és ki az őstermelő és mi a különbség a kettő között. A lekönnyebbben talán úgy tisztázhatjuk a kérdést, ha leszögezük, nem minden kistermelő őstermelő, de van átfedés közöttük. Mezőgazdasági kistermelő tehát az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Ki lehet kistermelő?

Az a magánszemély, aki az illetékes Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Kerületi hivatalnál regisztráltatja a végezni kívánt tevékenységét.

Kistermelő kisokosa

A regisztrációhoz a kérelmében az alábbi adatokat kell feltüntetni:

• kistermelő neve, címe
• a gazdaság, vagy az élelmiszer előállításának helye
• az értékesíteni kívánt élelmiszer megnevezése.

A regisztráció költsége 15.000 Ft. Egy regisztrációs díj befizetése esetén több tevékenységet is bejegyezhető.

Egy családon belül több személy is bejegyeztetheti magát ugyanarra a tevékenységre, ebben az esetben az előállítható és forgalmazható termékek mennyisége személyenként értendő.

Milyen tevékenységet végezhető?

Nos, végezhet füstölést, aszalást, szárítást vagy őrlés, vághat állatot és feldolgozhatja annak húsát. Készíthet ételt, beleértve a kenyér-, a tészta-, a befőtt-, a lekvár. és a pogácsa készítését is. Végezhet terménytisztítást , préselhet olajos magvakat (olajütés), gyümölcsöket és zöldségeket, valamint pasztörizálhat is.

Kistermelő adózása

A kistermelő adózási lehetőségeinek megismeréséhez kattintson ide:

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai

Hol értékesítheti a termékeit?

Kistermelő a kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) láthatja el,

vagy a kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt láthatja el,

vagy a kis mennyiségű, általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt láthatja el,

vagy falusi vendégasztalt üzemeltet.

Hogy mennyi az a fent említett "kis mennyiség", az termékenként más és más. A részleteket a cikk alján található linken keresztül érheti el.

Ki vághatja le a kistermelők által nevelt állatokat?

A kistermelő a forgalmazni kívánt nyulat és baromfit, amennyiben annak feltételei adottak, saját gazdaságában levághatja. A húsvizsgálatot ebben az esetben a hatóság által kijelölt állatorvos végzi el.

Sertés, juh, kecske, strucc, emu, szarvasmarha esetében az állatokat engedélyezett vágóhídon kell levágatni. A hús és húskészítmény előállítása saját gazdaságban csak akkor lehetséges, ha a feldolgozás körülményei adottak. Ennek meglétét a nyilvántartásba vevő Kerület ellenőrzi.

A forgalomba hozott élelmiszerek elsődleges vizsgálati kötelezettségeit az élelmiszer előállítójának kell biztosítani, a rendeleti, illetve az előállító saját kötelezettségvállalása alapján.

A kistermelők vonatkozó szabályait az alábbi hivatkozáson olvashatja el részletesen:

A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és –értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet