Kimutatták a trichinella-fertőzöttséget, meg kell akadályozni a terjedését

Nem az afrikai sertéspestis (ASP) az egyetlen olyan betegség, ami veszélyezteti a vad- és a sertésállományt. A NÉBIH szerint a Trichinella-fertőzöttség a vadon élő állatoknál több megyében is előfordul. Bár a sertések is fogékonyak a fertőzésre, járvány kitörésétől nem kell tartani. A háztáji (vad)húsfeldolgozás viszont kockázatos.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara anyagát szemléztük. Néhány hete jelent meg a bama.hu-n, hogy 2019. január 15-én a kormányhivatal szakemberei nagyfokú a Trichinella-fertőzöttséget észleltek egy Baranya megyéből származó vaddisznóban. A NÉBIH tájékoztatása szerint trichinellosist egy parazita okozza. Hazánkban három Trichinella-faj (Trichinella britovi, Trichinella spiralis, Trichinella pseudospiralis) fordul elő és okozhat fertőzöttséget. Közülük a Trichinella spiralis egy olyan fonálféreg, amely valamennyi gerinces fajban megtelepedhet, azonban a sertés, a rágcsálók (patkány, egér) és az ember a legfogékonyabb rá. A fertőzés forrása embereknél és állatoknál is minden esetben a Trichinella-lárvákat tartalmazó nyers hús, illetve nyershús-készítmény (füstölt, pácolt). Az ember elsősorban a vadon élő, fertőzött állatok nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának elfogyasztását követően betegszik meg.

A hatóság a NAK érdeklődésére elárulta, hogy a fertőzöttség nemcsak Baranya megyében, hanem az ország legtöbb megyéjében előfordul, bár gyakorisága megyénként eltérő. A NÉBIH 2006 óta tartó adatgyűjtése alapján általában a vaddisznó-állomány 0,02 százaléka fertőzött. Ezért a vaddisznók Trichinella-vizsgálatára fokozottan oda kell figyelni. A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban: előbbiek 12, utóbbiak 2 százaléka Trichinella-fajokkal fertőzött. Vaddisznóban pedig 2015 és 2018 között összesen 32 esetben észleltek fertőzöttséget.

A nagyüzemi sertéstartók védettek a fertőzés ellen

Mivel a fertőzésre fogékony a házi sertés is, a NÉBIH közölte: az állategészségügyi szolgálat több évtizedes munkájának köszönhetően a nagyüzemi sertésállományok mentesek a Trichinella-fertőzöttségtől. Azonban – tették hozzá – a parazita háztáji sertésekben szórványosan előfordulhat: az elmúlt 10 évben viszont csak egy alkalommal észleltek fertőzöttséget, még 2009-ben a békési Medgyesbodzás-Gábortelepen.

A Magyar Állattenyésztők Lapjában 2015-ben megjelent tanulmány szerint Medgyesbodzáson a helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el. Utólag kiderült, hogy a kiváltó ok a vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék volt. Ennek kapcsán a NÉBIH szerint a fertőzés forrása sertéseknél is a Trichinella-fertőzött nyers hús. Ezért kell megakadályozni, hogy a sertések hozzáférjenek a vadon élő állatok tetemeihez. Ennek legbiztosabb módja a zárt tartás, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a rágcsálóktól mentes környezet kialakítására és fenntartására is.

A hatóság azt is megemlítette, hogy – a fogyasztási trendek átalakulásának megfelelően – itthon is növekszik a kereslet az organikus körülmények között tartott haszonállatokból származó bioélelmiszerek iránt. Így a természetes módon tartott sertésekből – főleg a mangalicákból – készített termékek népszerűsége is egyre nagyobb. A NÉBIH szerint a mangalicák azonban a tartási és takarmányozási körülmények miatt általában jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a zárt (pl. nagyüzemi) körülmények között tartott sertések. A hatóság kiemelte, amennyiben az ilyen módon tartott sertések Trichinella-vizsgálata a vágáskor nem történik meg és nyershús-készítményeket (sonkát, kolbászt) készítenek az állatokból, az a fogyasztóra nézve komoly veszélyt jelent.

A Trichinella elleni védekezés módjai

A házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú feldolgozása során a Trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott. Aki biztos szeretne lenni abban, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a vizsgálat elvégzését. A NÉBIH szerint a parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos – 60 Celsius-fokon, 10 percig tartó – sütés, főzés illetve fagyasztás (-15 fokon, 20-30 nap alatt) hatására elpusztul.

A NÉBIH hatósági intézkedéseket vezetett be és rendszeresített a trichinellózis elterjedésének megelőzése érdekében

Magyarországon a Trichinella-fertőzöttség megállapítása évente néhány alkalommal történik vaddisznó-mintákból. Ezért fontos, hogy sertéshúst, illetve vadhúst csak ellenőrzött helyről, kereskedelemben vásároljon a fogyasztó. A vágóhidakon levágott minden egyes sertésnél, illetve a vadfeldolgozókba beszállított minden vaddisznónál kötelezően el kell végezni a Trichinella-vizsgálatot – ezekből a létesítményekből kizárólag Trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. További részleteket itt olvashat a védekezésről.

Az említett állatorvosi tanulmány szerint „a trichinellák teljes felszámolására nincs valós lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő. A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége nyújt lehetőséget – írják.