Kiemelkedő támogatások a hazai állattenyésztők és az élelmiszeripar számára, nagyot fejlődik az agrárszakképzés is

Mintegy hárommilliárd forintot kapnak fejlesztések megvalósítására az agrárszakképzési centrumok - mondta az agrárminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán. Nagy István az állattenyésztők és az élelmiszeripar számára biztosított támogatásokra is kitért. Az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt; a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek az ágazatban.

 Ahhoz, hogy a szakképzésről olyan képet tudjunk felmutatni a gyerekeink számára, amely vonzóvá teszi a szakmát, befektetések szükségesek - jelentette ki a tárcavezető az Agrárminisztérium beszámolója szerint.

A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert - szavai szerint - mit sem ér a technológia, ha nincs, aki ezeket üzemeltesse. A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket - mondta Nagy István. 

Fejlesztések, támogatások, források

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára előadásában elmondta, a szaktárca az elmúlt két évben 1570 milliárd forintnyi fejlesztésről döntött, a fő stratégiai cél az állattenyésztés, az élelmiszeripar és annak megújulásának támogatása volt. A Vidékfejlesztési Programon keresztül az állattenyésztési ágazatot tekintve több mint 500 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be a szaktárcához. Ez 2700 családi gazdaság gép- és eszközfejlesztését tette lehetővé, a gyümölcstermesztési beruházásokra, valamint az alapanyag-feldolgozásra pedig 160 milliárd forintos forrás hasznosul. Élelmiszeripari fejlesztésekre 750 milliárdos keretet biztosítanak, az első támogatói döntések már megszülettek - jelezte a helyettes államtitkár.

Az agrárkörnyezet- és ökológiai gazdálkodási fejlesztésekre 1,7 millió hektáron jelentkeztek a gazdák, számukra megháromszorozott forráskeret áll rendelkezésre. A mezőgazdasági kisüzemek támogatására eddig 15 ezer családi gazdaság nyújtott be kérelmet, amire hatalmas, 82 milliárd forintnyi forrásigény érkezett be az Agrárminisztériumhoz.

"Nagy terveink vannak az agrárszakképzési centrumokkal és az agrár-felsőoktatási intézményekkel még az idei évben. A közös munkának eredményeként komoly fejlesztésekben tudunk együtt gondolkodni" - mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: 

A 2019-ben indult, több mint egymilliárd forint értékű Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program során több mint száz képzést indítottak a projektben résztvevő Északi és Alföldi Agrárszakképzési Centrum diákjai számára.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szemmel az agrárszakképzés fejlesztését bemutató programról:

“A magyar vidék valódi értékei az abban dolgozók” címmel hozta a Kelet-Magyarország Szon.hu portálja a rendezvényen elhangzottakról készített riportját. Ezt is érdemes továbbolvasni, a helyi szemmel látva a programot.

A magyar agrárium legnagyobb kincsei azok a fiatalok, akiket piacképes tudással vérteznek fel az agrárszakképzési centrumok, és akik a jövőben is biztosítják a mindennapi kenyerünket - így fogalmazott Nagy István agrárminiszter azon a projektzáró eseményen, aminek a baktalórántházi Fenyves Szálloda adott otthont.

A rendezvényünk a vidékfejlesztés sikerének ünnepe – ezt Ferdinánd Ágnes, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgató-helyettese mondta. Azokról a kihívásokról is beszélt, amelyekkel a mezőgazdaságban dolgozóknak szembe kell nézniük.  

Az éghajlatváltozás miatt kevesebb a víz és a termőföld, viszont egyre több élelmiszerre van szükség. Ezeket a problémákat pedig csak jól képzett, a modern technológia vívmányait hatékonyan alkalmazó dolgozók képesek megoldani. 

Ezért van különösen nagy jelentősége e most zárult projektnek, amely képzésekkel és tréningekkel segítette az őstermelőket, a családi gazdaságokban dolgozókat. 

Kiválóan teljesítettek az agrárképzéseken résztvevő emberek

A képzések közel kétharmada a pandémia időszakára esett, ez pedig nagy terheket rótt az oktatókra, akik a nehézségek ellenére jelesre vizsgáztak. Ahogy a résztvevők is remekül teljesítettek: alacsony volt a lemorzsolódás, az átlag pedig 4,4, ami nagyon jó eredmény. A képzéseknek köszönhetően tudásalapú gazdálkodás valósulhat meg, a termelők helyben boldogulhatnak, ezzel pedig erősödhet a magyar vidék – tette hozzá Ferdinánd Ágnes.

A magot elvetették, érik az eredmény

Sokszor elmondjuk, hogy az erőfeszítéseink célja az önellátásra törekvés, a minőségi élelmiszerek előállítása és azok értékesítése a külföldi piacokon – de valóban ezek a legfontosabb feladataink? – tette fel a kérdést dr. Nagy István agrárminiszter, aki a választ is megadta a felvetésre.

Ezeknél is fontosabb az, hogyan tudunk vonzó jövőképet mutatni a fiataloknak. Hogyan tudunk esélyegyenlőséget teremteni, s biztosítani számukra a felzárkózás lehetőségét.

Minden talpalatnyi földet meg kell művelni, a teremtett világot megőrizni, s gördülékennyé tenni a generációváltást – abban, hogy ezek megvalósuljanak, az agrárszakképzésben dolgozóknak nagy a felelősségük. Ez volt a célja a képzés átalakításának, az agrárszakképzési centrumok létrehozásának.

Az oktatóknak egy addig ismeretlen struktúrában kellett dolgozniuk, erős konkurenciával is megbirkózva, és sok ellentétes érdeket összefésülve. Nem volt könnyű, de megoldották.

A magot sikeresen elvetettük, megérkezett rá a májusi eső, és sorjázik a vetés – itt tartunk most: nem vagyunk még az út végén, de az irány helyes – mondta a tárcavezető, aki elmondta: a jövőben az öt agrárszakképzési centrum összesen 15 milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre, de az igazi értéket nem ez, hanem az ágazatban dolgozók jelentik.

Nem mehetnek home office munkavégzésbe

Mit sem ér a 100 millió forintos kombájn, ha nincs, aki kezelni tudja, és hiába dobnak ki a számítógépek ezernyi adatot, ha nincs, aki azokat feldolgozza, értékeli és mindezekre alapozva döntéseket hoz. Ezért a legnagyobb kincs az ember, aki állatot tenyészt, zöldséget-gyümölcsöt termeszt, vagy élelmiszert dolgoz fel – nélkülük megáll az élet. A pandémia alatt bebizonyosodott, hogy a legtöbb ágazat leállhat, elvonulhat home office-ba, a mezőgazdaság viszont nem. De felértékelődik a szerepe most, a szomszédunkban dúló háború alatt is. Hiszen olyan, ötven éve elfelejtett fogalmak kerülnek elő, mint az éhezés vagy az ellátási problémák. Mindezek is azt mutatják, hogy a magyar vidék nélkülözhetetlen, az itt élő fiatalok jövője pedig a képzési centrumok kezében van – tette hozzá a miniszter.

Fejlődni akartak a mezőgazdasági gyakorlatban

Az összesen 108 képzésen közel 3 ezren szereztek OKJ-s bizonyítványt vagy D kategóriás jogosítványt, a csekély mértékű lemorzsolódás és a jó eredmények pedig azt mutatják, hogy valóban azok vettek részt ezeken, akik fejlődni, tanulni akartak – ezt mondta Lévai Imre, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója, aki az egymilliárd forintos projekt megvalósításának nehézségeiről is beszélt.

A megvalósítás kezdetén centrumok ugyan még nem léteztek, de az intézmények már közösen kezdték el a munkát, amiben az oktatóinknak, partnereinknek kiemelt szerep jutott. A képzésekben 120 oktató vett részt, nagy részük már nem fiatal, így nekik nagy kihívást jelentett az, hogy digitálisan kellett oktatniuk, kapcsolatot tartaniuk, vagy a tananyagot számon kérniük. Kitűnően megoldották, ezért nagy köszönet illeti őket – tette hozzá a főigazgató a helyi portál riportja szerint.