Kiemelkedő mértékű támogatásözön érkezik az EU-ból és a nemzeti társfinanszírozásból is a gazdáknak

Benyújtotta hazánk az Európai Bizottsághoz a magyar KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentumot. A terv elkészítése széles körű társadalmi egyeztetéssel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív részvételével történt meg. A kormány által biztosított jelentős nemzeti társfinanszírozás révén kimagasló mértékű, több mint 7500 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőinek.

Hazánk 2021. december 30-án nyújtotta be a 2023-2027-es időszak agrár-élelmiszeripari támogatásait magában foglaló KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Tervet az Európai Bizottság számára. A stratégiai tervezési munka 2019 nyarán kezdődött, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is aktív szerepet vállalt. Delegált együttműködő szervezetként vett részt a tervezési munkacsoportok tevékenységében, továbbá két társadalmasítási kör szervezőjeként és kivitelezőjeként bevonta a folyamatba az ágazat szereplőit, a kamarai tagokat is. A tervezés során a kamara – a Agrárminisztériummal összhangban – kiemelten fontosnak tartotta, hogy olyan fórumokat hozzon létre, ahol a tagjai számára lehetőség nyílik véleményük kinyilvánítására és tapasztalataik megosztására, tekintettel arra, hogy ők lesznek a támogatások felhasználói.

Előkészületek a KAP Stratégiai Terv gyakorlatára

A sajtóközlemény szerint a tervezési folyamat során a NAK és az együttműködő szakmai szervezetek mindent megtettek azért, hogy a hazai agrár-élelmiszeripar jövőjét nagyban meghatározó intézkedések maximálisan a szektor képviselőinek igénye szerint alakuljanak, amiben a szaktárca is partner volt. A már ismert jogcímek mellett számos új beavatkozás is szerepel a Stratégiai Tervben, amely egyedülálló lehetőséget jelent a hazai agrár-élelmiszeripar szereplői számára, hogy megvalósítsák fejlesztési elképzeléseiket. Ebben a NAK is segítséget kíván nyújtani, hiszen a 2023-tól induló támogatási rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg kell eldöntenie, hogy mely támogatási lehetőségeket tudja a leginkább kihasználni. A falugazdászaik ezért felkészülten állnak majd minden gazdálkodó rendelkezésére, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg a támogatások igénylésekor. A kamara számos tájékoztató rendezvény megtartását is tervezi, hogy tagjai minél több információt kapjanak a stratégiai terv tartalmáról és az éppen aktuális pályázati lehetőségekről.

A KAP stratégiai Terv részletei

Maximális forrás a termeléshez kötött támogatásokra, jelentős segítség a fiatal gazdáknak

Az új KAP-szabályok több beavatkozás esetében is kötelező ráfordítási arányok alkalmazását írták elő, ami a tervezés során leszűkítette a tagállamok mozgásterét. Magyarország a közvetlen támogatások 1,4 százalékát fordítja a fiatal gazdák jövedelemtámogatására, a termeléshez kötött támogatásokra pedig a maximálisan megengedhető 13+2 százalékot csoportosított. A generációs megújulás előmozdítása kiemelt célkitűzésként szerepel a KAP Stratégiai Tervben. Ezért a fiatal mezőgazdasági termelők hektáronkénti támogatása az eddigi összeg 2,5- szeresére emelkedik, valamint a területi felső korlát is 300 hektáros birtokméretre módosul.

Új zöld beavatkozás az I. pillérben

Az I. pilléres beavatkozások egyik új eleme az Agroökológiai Alapprogram (AÖP), amely a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat jutalmazza évenkénti hektáralapú kifizetési rendszerben, a mezőgazdasági üzem teljes területére. A gazdálkodók AÖP-hez csatlakozása önkéntes, az előírások pedig hasznosítási módonként lettek meghatározva. Az új zöld beavatkozásra a közvetlen támogatások 15 százaléka kerül ráfordításra.

A kisgazdaságok és a családi gazdaságok megerősítése

Szintén új elem a kis és közepes birtokmérettel rendelkező gazdaságok támogatása, amely a közvetlen kifizetések 10 százalékának újraelosztását jelenti. Magyarország a következő időszakban nem fogja alkalmazni sem a teljes (capping), sem a részleges elvonást (degresszió), mivel a kisgazdaságok és a családi gazdaságok megerősítését az újraelosztó (redisztributív) támogatás bevezetésével kívánja elérni, amely a legfeljebb 1200 hektárral rendelkező gazdaságok számára nyújtható. A kifizetés ezen belül maximum 300 hektárig történik két sávban, így az alaptámogatáson felül 10 hektáros birtokméretig hektáronként további 20 ezer, míg 11 és 300 hektár között hektáronként további 10 ezer forint támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók.

Megmarad az egységes területalapú támogatás

A jelenlegi SAPS és zöldítési jogcímeket az úgynevezett alap jövedelemtámogatás váltja fel. A támogatás lehívásához egy olyan feltételrendszer (kondicionalitás) előírásait kell teljesíteni, amely ötvözi a kölcsönös megfeleltetést és a zöldítés bizonyos elemeit. Az alap jövedelemtámogatás egy hektárra jutó pontos összege egyelőre nem ismert, mivel maradványelven számítódik, de a többi közvetlen támogatási jogcím ráfordítási arányait összegezve a boríték körülbelül 58 százaléka áll majd rendelkezésre erre a jogcímre.

Jelentős beruházások a vidékfejlesztésben

2027-ig rendkívüli mértékű fejlesztési forrás fordítható a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a vidéki térségek életképességének és vonzerejének növelésére. A megemelt társfinanszírozás új távlatokat nyitott a vidékfejlesztési források tervezése során, amelynek mintegy 51 százaléka gazdaságfejlesztési célokra kerül. Ezen belül is kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeripar megújítása, illetve a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése. Emellett jelentős részben továbbra is elérhetők lesznek a Vidékfejlesztési Programból már jól ismert korábbi beavatkozások, de számos új intézkedés is szerepel a KAP Stratégiai Tervben.