Kezdődhet a vetőmag vadászat!

Áruházlánc vagy gazdabolt? Lassan mindenhol előkerülnek a vetőmagos zacskókkal teli polcok, ugyanis (bár még tart a tél), közeledik a palántanevelési szezon. A kínálat széles, a növények száma már-már követhetetlen.

Sok időt tölthet az ember a magvak bogarászásával. Főleg az, aki nem tudatosan keres egy-egy zöldség- vagy virágfajtát, hanem csak azt tudja, hogy valamilyen paprikát meg paradicsomot, miegyebet akar vetni kertjébe. Így járhat az is, aki elfeledte, tavaly milyen fajta vetőmagja jött be – nos, ők akár órákat is eltölthetnek az üzletekben.

Ha gazdaboltban járunk, ott a legtöbbször az eladó tud segíteni, és átolvashatjuk az apró betűkkel a tasakokra felírt segítő szöveget, piktogramokat is. De ezek nem adnak annyi információt, amennyire egy jó kertésznek szüksége van. Így inkább jegyezzük fel a kínálatban található fajták nevét, aztán otthon szánjunk rá néhány órát és keressünk rá az interneten az egyes fajták jellemzőire. Ezekből jobban kiderül, hogy mire képes az adott növény, mennyire ellenálló az egyes betegségekkel szemben, milyen és mekkora termést, virágot hoz, mekkora a növekedési erélye stb.

Vigyázat! A hamis vetőmag még eddig sem jut el...

Higgyék el, megéri e kis fáradság, s van is még néhány hetünk a válogatásra. Így elkerülhetjük, hogy kertünk talajába nem illő növényt próbáljunk termeszteni. Fontos szempont a fajták víz- és térigénye. Ügyeljünk, hogy ne vágjanak át minket, ne vásároljunk piacon vetőmagot! Hamisítványokról, lejárt minőségmegőrzési idővel bíró szaporítóanyagok is előfordulnak. A hivatalos üzletekben ilyennel általában nem találkozunk. Az ott forgalmazott magvak tasakján jól olvasható a végső felhasználási határidő. A hamisítványok azt sem garantálják, hogy arról a fajtáról van szó, amit termeszteni akarunk.

Ez sokszor csak nyár végén derül ki: hónapokig ápoljuk e növényeket, aztán azzal szembesülünk, hogy tölteni való helyett cseresznyepaprikát termesztünk.

Ezt a bosszantó kellemetlenséget elkerülhetjük. De a bizonytalan eredetű vetőmaggal az is megesik, hogy ki sem kel. Ez az „újracsomagolt” vagy helytelenül tárolt vetőmagvakkal fordul elő, melyek elvesztették csírázóképességüket. Igazából mindez nem nagy anyagi veszteség, hiszen egy-egy tétel 100-200 forint, ám az igazi kár abból adódik, hogy nem tudjuk megtermelni magunknak a zöldséget, virágot.

Forrás: szabadfold.hu