Kevés, de legalább rossz – mélyponton a tápanyag-visszapótlás hazánkban

Gőzerővel folynak a talajmunkálatok a szántóföldeken, már amikor az időjárás nem szól közbe. Ilyenkor jellemzően az őszi alapművelést végzik a gazdák, mélyszántást végeznek rend szerint. Közben azonban másra is oda kell figyelniük a talajforgatáson túl, mégpedig az alaptrágyázásra.

Az alaptrágyázás fő célja, hogy a megfelelő tápanyagokat a növények gyökérzónájába juttassuk. Jellemzően az őszi alaptrágyázás során a nehezen felbomló tápanyagokat, a foszfort és a káliumot juttatjuk ki a talajra, majd dolgozzuk be. Így kerülnek be a gyökérzónába, ahonnan később a növények kényelmesen fel tudják venni azokat.

Óvatosnak kell lenni a szervestrágyázással, főleg a nitrátérzékeny területeken

A nitrogén viszont egy fogósabb kérdés, ugyanis a nitrát-ionok könnyen és gyorsan képesek kimosódni a talajból. Ennek tudatában az őszi alaptrágyázás során nem juttatjuk ki az összes, vetendő kultúrnövény számára szükséges nitrogén tápanyagot, csak annyit, amennyire a fejlődése kezdetén szüksége van. Később a nitrogént fejtrágyázással, fokozatosan adagoljuk, hogy a lehető legkisebb legyen a kimosódásból származó veszteség mértéke.

Óvatosan a nitrogénnel!

Tudni kell, hogy hazánk területének kétharmada nitrátérzékenynek minősül. Ebből adódóan egy uniós jogszabály miatt évente maximum 170 kg szerves nitrogént lehet kijuttatni egy hektár nitrátérzékeny termőföldre. Ennek tudatában kell megtervezni a műtrágya kijuttatását, sőt, a szerves trágyát sem lehet ész nélkül adagolni a talajba. Ez a mennyiség szerves nitrogén 30-35 tonna szerves trágya kijuttatásával már könnyen elérhető.

Precíziós műtrágyaszórásé a jövő!

Ahogyan már a szántás, a vetés és az állattenyésztés területére, úgy a műtrágyázást is kezdik hatalmukba keríteni a precíziós technológiák. A precíziós tápanyagpótlás első lépéseként mintavételek segítségével megállapítják, hogy a tábla egyes részein mennyi a talaj foszfor és kálium tartalma, majd ennek megfelelően készítenek egy pontos kijuttatási tervet. Ezeket a terveket a munkagépek kijuttatási térkép alapján tudják követni és így mindenhová annyi tápanyag kerül, amennyire valóban szükség van.

A jövő a precíziós tápanyag-visszapótlásé lesz

Sok gazda azonban még a ’régi rendszer szerint’ pótolja a tápanyagot a szántóföldjén. Az egész területet egységként kezeli, mindenhová ugyanannyi tápanyagot helyez ki, ezzel viszont akár komoly problémákat is előidézhet. A feleslegesen kijuttatott tápanyagokat nem veszik fel a növények, azok kimosódnak a talajból és akár komolyabb környezetszennyezést is okozhatnak.

Kevés, de az is rossz…

Hazánkban egyébként a műtrágya felhasználás igen alacsony szinten mozog. Pedig voltak évek, amikor világszínvonalon termeltünk növényeket. Ez egészen pontosan a 80-as évek közepén. Ekkor a tápanyag-utánpótlásunk Európa elitjével vetekedett. Majd jöttek a 90-es évek és ezzel együtt drasztikusan kezdett visszaesni a műtrágya felhasználása és annak színvonala is. jelenleg is a mélypont közelében vagyunk. Mindössze 80 kg NPK-t juttatnak ki átlagosan a gazdák hektáronként a szántóföldekre, ami nem sok mindenre elegendő. A legszomorúbb az egészben, hogy ez a kevés tápanyag is rossz módszerekkel kerül ki a földekre, ebben nyújthat a jövőben segítséget a precíziós tápanyag-utánpótlás.