Kétszer-háromszor annyi vizet isznak a csirkék, mint amennyit esznek

A víz létfontosságú az élethez, és a baromfitenyésztés és -gazdálkodás egyik fő tényezőjének kell tekinteni. A vízfelvételnek és -felhasználásnak több olyan szempontja is van, amelyeket figyelembe kell venni, amikor a jobb teljesítmény elérésére törekszünk.

A víz savassága/lúgossága és a víznyerő kút mélysége között szoros kapcsolat áll fenn. A 30 méteres mélységben a víz savasnak bizonyult, míg a 100 méteres vagy annál nagyobb mélységben a víz általában lúgos.

Vízforrás

A savas víz hajlamosabb a parazitafertőzésre, és súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet. A lúgos víz esetében arra utal, hogy a víz sókkal, például nátrium-bikarbonáttal szennyezett. A bikarbonáttal szennyezett víz fogyasztása gyakran vezet egyes táplálékkal bevitt ásványi anyagok, például kalcium, foszfor, magnézium és kálium csökkent hasznosulásához. A víz pH-értéke 50-60 méter mélységű kutaknál optimális.

Öntözőrendszer

A vályúrendszerrel elfogyasztott vízmennyiség általában nagyobb, mint a bimbós rendszerrel elfogyasztott vízmennyiség. Ezek az eredmények azonban inkább a víz eltűnését tükrözhetik, mintsem a csirkék tényleges fogyasztását.

A bimbós itatókkal ellátott brojlerek takarmányhasznosítása jobb volt, és valamivel könnyebbek voltak, kevesebb elhullás mellett, mint a vályúban vizet kapó brojlerek esetében. A bimbós itatók tisztítása és fertőtlenítése kevesebb munkaerőt igényelt, mint más vízellátó rendszereké.

A bimbós itatók, mivel zártak, rendkívül higiénikus vízforrást biztosítanak, és így megelőznek számos olyan betegséget, amely más típusú itatók használatához társul.

Hideg víz használata

Vizsgálatot végeztek a hideg víz (8 °C) és a közönséges víz (29,5 °C) hatásának értékelésére a brojlercsirkék termelési paramétereire 4 héten keresztül. A hideg vízzel a hőstressz hatásai enyhültek, a madarak nagyobb súlyt tudtak felszedni, és magasabb volt a takarmányozási hatékonyságuk.

A broilercsirkék a hideg vízzel való kínálás esetén jobban reagáltak a C-vitamin-kiegészítésre (500 mg/liter víz) is, mivel jobb volt a túlélésük, és magasabb a hasított-test-minőségük, különös tekintettel a mellhúshozamra.

A víz íze

Bár a csirkéknek kevesebb ízlelőbimbójuk van, mint más állatoknak (csirkék: 316; kutyák: 1 706; macskák: 2 755; sertések: 19 904; tehenek: 20 000), mégis jól meghatározott ízérzékkel rendelkeznek, és bizonyos ízeket elfogadnak vagy elutasítanak.

A madarak általában az enyhén savas vagy olyan termékekkel kiegészített vizet kedvelik, mint a tiamin és a cukor, míg más ízeket, mint a xilóz és a szacharin, elutasítanak.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az adott ízesítésű termékek nem mindig kompatibilisek a madarak ízlésével. Ez arra utal, hogy különböző termékeket kell kipróbálni, hogy azok ne okozzák a vízfogyasztás csökkenését vagy a termelés nem kívánt visszaesését.

A víz oxigénellátása

Az amerikai H2O Technologies nemrégiben egy új rendszert fejlesztett ki a baromfik oxigénnel dúsított vízzel való ellátására. A víz oxigénnel való kiegészítése segített a brojlerek anyagcseréjének növelésében, ami a takarmányhatékonyság 32%-os növekedését és a takarmányköltség 12%-os csökkenését eredményezte.

Ezek az eredmények minden bizonnyal ígéretesek a legtöbb baromfitenyésztő vállalkozás számára, amelyek célja a vágási célsúlyok rövidebb idő alatt történő elérése.

Az elfogyasztott takarmány mennyisége

A csirkéknek 0,91-1,36 kg vízre van szükségük minden egyes 0,45 kg elfogyasztott takarmányra. A napi vízfogyasztás tehát jelentősen változik a takarmánybevitel függvényében.

A takarmány nedvességtartalma

A madarak vízfogyasztása bizonyos mértékben a takarmány nedvességtartalmától függően változik. Ez a pont különösen fontos, ha az ivóvízhez bizonyos gyógyszereket adnak. Magas nedvességtartalmú takarmány esetén a gyógyszer mennyisége a kívánt szint alá csökkenthető.

Táplálékenergia

A magas energiatartalmú takarmányt fogyasztó csirkék kevesebb vizet igényelnek, mint az alacsony energiatartalmú takarmányt kapó csirkék. Ez elsősorban a szervezetben képződő vízmennyiségek közötti különbségeknek köszönhető az egy grammnyi metabolizált tápanyagra jutó vízmennyiségben. Becslések szerint a szervezetben oxidált zsír és keményítő esetében 1,70, illetve 0,56 grammra becsülhető a grammokban kifejezett vízmennyiség.

Táplálékfehérje

A takarmány összetételében használt fehérje típusa jelentős hatással lehet a vízfogyasztásra. Az olyan fehérjeforrások, mint a szójabab- és a hús- és csontliszt, általában növelik a vízfogyasztást más fehérjeforrásokhoz képest. Egyes hallisztek a felhasznált halak korától és típusától függően magasabb nátriumkoncentrációt tartalmaznak, ami szintén növeli a vízfogyasztást.

Élelmi rostok

A magas rosttartalmú étrend növeli a vízfogyasztást. Mivel a magas rosttartalmú táplálékkal több ürülék keletkezik, a madárnak több vízre lesz szüksége az ürüléktermeléshez. A baromfiürülék átlagos nedvességtartalma 75%, de ez a takarmánytól, betegségektől és genetikai tényezőktől függően változik.

Környezeti tényezők

A legtöbb vízfogyasztási táblázat 21°C-os környezeti hőmérsékleten alapul. Azonban arról számoltak be, hogy a brojlercsirkék esetében a vízfogyasztás 21°C felett minden 1°C-kal 7%-kal nő.

Rendkívül meleg körülmények között a madarak általános aktivitása csökken, és a takarmány- és vízfelvétel is hajlamos a csökkenésre. Ezért a túlélés ilyen körülmények között valószínűtlen, mivel a test légzőfelületeiről a hő eltávolítására használt víz mennyisége nem megfelelő.

(Forrás: allaboutfeed.net)