Készülnek a 2023 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó magyar tervek

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a következő 7 évében alapvető feltételként megjelenő fenntarthatósági és zöld elvárások betarthatóságáról, azok realitásáról is szó volt a Pápai Expo és Agrárpiknik „A mezőgazdasági támogatások célja és jövője” című fórumbeszélgetésén. Az eszmecsere egyik résztvevője Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára volt.

Az agráriumba érkező, soha nem látott mértékű források lehetővé teszik az agráriumhoz szorosan kapcsolódó és sikeréhez nélkülözhetetlen, de eddig fejlesztéseiben nem támogatott tevékenységi és kedvezményezetti kör bevonását is – mondta az államtitkár. A precíziós gazdálkodás megteremtésének ösztönzése vagy az élelmiszeripari nagyvállalatok beruházásainak támogatása jó példa erre - számolt be a Világgazdaság.

Zöldít az új KAP

Az új Közös Agrárpolitika emelt szintű környezeti előírásokat és zöld elvárásokat támaszt a gazdálkodók számára a támogatások fejében - mondta  Feldman Zsolt. Ám szerinte ezek a 2027 utáni időszakban minden bizonnyal tovább szigorodnak. Éppen ezért a mostani években érdemes minden termelőnek a jelenlegi időszakban induló támogatási programokat és a kapcsolódó előírásokat egyfajta tanulási folyamatként kihasználnia.

A magyar agrár- és élelmiszerexport 85 százaléka az Európai Unió piacain talál gazdára, ahol a fogyasztók és kereskedelmi partnerek részéről az igazoltan fenntartható termelésből származó élelmiszer és mezőgazdasági termék iránti kereslet mindinkább meghatározóvá válik. Amennyiben az ország a szóban forgó arányt meg kívánja tartani ezeken a jól fizető piacokon, a magyar gazdasági szereplőknek úgy érdemes alakítani és fejleszteni termelésüket, hogy igazolni tudják annak fenntartható mivoltát – közölte az államtitkár.

Fejleszteni kell a gazdaságokat

Feldman Zsolt még arról is beszélt, hogy a jövőbeni forrásokat elsősorban gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani. Hozzátette, hogy ebből kell finanszírozni a szigorodó uniós előírások miatti termelési költségnövekedés kompenzációját a termelőknek. A magyar vidéki térségek egy jelentős részében az agrárium jelenti a jövőben is a legfontosabb gazdasági ágazatot, ezért a vidékfejlesztési támogatások fejlesztési forrásai a legfontosabb gazdaságfejlesztési lehetőséget jelentik számukra.

Szerinte fontos eleme ugyan a KAP-nak a vidéki térségek fejlesztését szolgáló eszközrendszer, de erre a célra hazánkban az elmúlt években jól működő hazai támogatási programok indultak és indulnak. Így maradhat a gazdaságorientált fókusz 2023-tól is a magyar agrárpolitikában – fogalmazott az államtitkár.