Készül az új agráradózási reformcsomag, kiderültek a legfontosabb változások

Várhatóan 2021-től léphetnek hatályba azok a jogszabály-változások, amelyek gyökeresen átalakítják a hazai agráradózás rendszerét. Az új előírások kiterjednek az őstermelőkre és a családi gazdaságokra, így több 100 ezer mezőgazdasági szereplőt érintenek. A változtatások fő célja az agráradózási rendszer egyszerűsítése. Olyan új kategóriák is létrejönnek, mint az őstermelők családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság. A 2021-től várható legfontosabb változásokról, illetve az új agráradózási szabályokról Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára beszélt.

A Portofolio Agrár Klub rendezvényről az Agrárszektor tudósított. Eszerint hosszas előkészületek után dolgozta ki a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely jelentősen átalakítja a hazai agráradózási szabályokat. A tervek alapján az új szabályozási elképzelésekről az idén szavazhat a parlament, így a változtatások 2021-től hatályba léphetnek. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint ez lehet az agrártárca idei évének egyik legfontosabb törvényalkotási folyamata. Szerinte fontos azonban kiemelni, hogy a mostani tervezet elkészítését hosszas egyeztetés előzte meg a Pénzügyminisztériummal, valamint az Igazságügyminisztériummal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslataira támaszkodva. A helyettes államtitkár a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a most bemutatott változtatások egyelőre csak tervezetek. Ez egészen addig így lesz, amíg az Országgyűlés nem dönt az agráradózási reformcsomag elfogadásáról.

Az új agráradózási reformcsomag létrehozásának fő célja az agráradózási rendszer egyszerűsítése. Ezáltal a tervezet szerint az őstermelői adózásra is egyszerűbb és kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak majd jövőre.

A 2021-es változtatások terve:

• Adóbevallás nélküli adómentességi értékhatár növekszik az éves minimálbér felét kitevő bevételig.
• Átalányadózó bevétele adómentessé válik az éves minimálbér 5-szörösét kitevő bevételig.
• Átalányadózó kedvezményes adózást választhat az éves minimálbér 5-10-szerese közötti bevételig.
• Méhészeti tevékenységnél előbbi, kedvezményes átalányadózás is adómentes.
• Adókedvezmény nélküli tételes költségelszámolást kell alkalmazni a minimálbér 10-szeresét meghaladó bevétel felett.
• A kapott támogatás összege nem számít bevételnek.

Az őstermelői szabályok létrehozásakor az életszerű működési feltételek meghatározása volt a cél:

• Az agrárigazgatási szabályok kikerülnek az Szja tv. alól és az új agrárigazgatási törvényben kapnak helyet.
• Kibővül az őstermelők tevékenységi köre a mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével.
• Az őstermelői bevételben kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel 25 százalékáig.
• Ez utóbbi két feltétel lehetővé teszi, hogy az életszerű gazdálkodáshoz nem szükséges egyéni vállalkozást is működtetni.
• Az őstermelők személyi köre változatlan marad.

Újdonság az őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) létrehozása, erre a kategóriára a tervek szerint a következő szabályok vonatkoznak majd:

• A közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaságok összevonásával új működési forma, az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) kerül bevezetésre.
• Új ŐCSG alapítása 16 éven felüli tagokkal történhet, azzal az átmeneti szabállyal, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak.
• Az ŐCSG tagok egyéni vállalkozóként nem folytathatják ugyanazt a tevékenységet.
• Az ŐCSG tagjainak nem szükséges közös háztartásban élniük és mezőgazdasági tevékenységet életszerűen folytatniuk.
• Az elővásárlási és előhaszon-bérleti jogosultsági sorrendben az első helyre kerültek az ŐCSG tagok.

Az őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) adózása során egyszerűbb és kedvezőbb szabályok kerültek meghatározásra - közölte Juhász Anikó. Ilyen például, hogy az őstermelők családi gazdaságában (ŐCSG) résztvevők száma nem kerül korlátozásra, azonban az átalányadó választásának lehetősége legfeljebb 4 fős bevételig, vagyis legfeljebb a minimálbér 40-szeresét kitevő bevételig lehetséges, emellett fontos kiemelni, hogy a minimálbér 40-szeresét meghaladó bevétel fölött tételes költségelszámolást kell alkalmazni és nincs adókedvezmény.