Készítsd fel télre a gyümölcsfákat!

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan raktározzák el a tápanyagokat. A gyümölcs erős versenytárs ebben a folyamatban, lényeges, hogy megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, és segítenek a stresszhatások leküzdésében is.

Ilyenkor képződnek a fákban azok az ozmolitikumnak nevezett anyagok is, amelyek segítenek az aszály elviselésében. Szárazságban a növény ezekkel aktívan betöményíti a sejtnedvet, hogy több vizet legyen képes fölvenni, a víz ugyanis mindig a töményebb oldat felé mozog.

Betöményítés – hogy több vizet legyen képes fölvenni

Az ozmolitikumokkal (legismertebb a prolin, de cukrok is betöltik ezt a szerepet) ezt a betöményítést tudja megoldani a növény – írja a magyarmezogazdasag.hu. A vízfelvételhez ugyanakkor a lombozat szívóhatására is szükség van, akkor kell betöményíteni a sejtnedvet, ha nincs elég levél a fán.

A fák ősszel hormonális hatásra kezdenek nyugalomba vonulni, és télen a hideg tartja meg a növényeket a nyugalmi állapotban.

A mi éghajlatunkon számos fajnak téli hideghatárra van szüksége a tavaszi virágzáshoz, ezt a hidegmennyiséget általában 2 és 9 °C között gyűjtik össze, a fagypont alatti hőmérsékletek nem számítanak ebből a szempontból. Az utóbbi évek tavaszi fagykárai is részben innen erednek. Enyhe télen hamarabb összegyűlik ez a hideghatás, vége szakad a mélynyugalomnak, és az emelkedő hőmérséklet hatására megindul a fejlődés.

Jó a hideg elviseléséhez a cukor és a nitrogén

A kajszi például előbb virágzik, mint ahogy kilombosodik, ezért még több tartalék tápanyagra van szüksége, mint azoknak a fáknak, amelyek először levelet hoznak, és csak utána virágoznak. Ha elég sok cukor és nitrogénvegyület áll rendelkezésére, a hideget is jobban elviseli ebben az időszakban.

Alapvetően szénhidrátokat raktároznak a fák, a legtöbbet a törzsben és a gyökérben tudják felhalmozni, ezeknek a raktáraknak a feltöltése történik egészen a lombszíneződésig.

Ugyanakkor a gallyakban van a legtöbb szénhidrát, mert onnan lehet a leggyorsabban mobilizálni, ha szükség van rá. Metszéskor tehát a raktározott tápanyagok egy részét eltávolítjuk, de mérsékelt beavatkozásnál ez nem okoz problémát, csak akkor van jelentősége, ha erősen visszavágjuk a fát.

Mindezek alapján érthető, miért kell nagyon figyelnünk augusztustól októberig a gyümölcsfákra. Nem szabad hagyni, hogy korán lehullassák a lombjukat, jó feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a tápanyag-raktározás zavartalan legyen.

Ősszel adagoljunk káliumot és egy kevés nitrogént is, mert arra is szükség van a fotoszintézishez, tápanyag-raktározáshoz.

Bór, cink, réz, kalcium és magnézium

Ilyenkor javasolt még bórt, cinket, rezet, kalciumot és magnéziumot is kiadni lombtrágya formájában.

Bórra majd a virágzás és megtermékenyülés idején lesz nagy szükségük a fáknak, és a tartalékaikból jutnak hozzá kellő mennyiségben. Különösen a csonthéjasoknál vigyázzunk arra, hogy sokáig egészséges maradjon a lomb a fákon. Ha hiánytünetet észlelünk, lombtrágyával is beavatkozhatunk még, és a kórokozók, kártevők ellen is védekezzünk, ha szükséges