Későn csírázó gyomnövények napraforgóban? Viballa a tervezhető megoldás!

A gyomfajok csírázásának idejét sokféle tényező befolyásolja. Hatással van rá a talaj hőmérséklete, a nedvességtartalma, a nappalok hosszúsága, vagy akár a gyommagvak keményhéjúsága. Ezen tényezők az egyes fajok csírázását más-más mértékben befolyásolják, de sok esetben a csírázás időbeni eltolása a gyomfaj túlélési stratégiájának is a része lehet.

A napraforgó gyomösszetétele térségenként nagy változatosságot mutathat. A legfontosabb kétszikű fajok között azonban majdnem mindenhol megtalálható a parlagfű, a libatop- és disznóparéj félék, a selyemmályva, szerbtövis fajok, vagy az évelő mezei acat. Ezen gyomfajok eltérő stratégiákat dolgoztak ki az életben maradásért. A parlagfű magvainak primer dormanciája január elejére megszűnik, a hőmérséklet határozza meg a csírázás megindulását, ami jellemzően március végén kezdődik, és április-május hónapokra éri el a csúcsát. A fehér libatop esetében a hosszú nappalok hatására nagyobb arányban képződnek hosszú nyugalmi időszakkal rendelkező magok, ez biztosítja a faj folyamatos csírázását és fennmaradását. A selyemmályva keményhéjú magvai május hónapban kezdenek csírázni, amit a keményhéjúságot oldani képes csapadék és talajnedvesség befolyásol. A szerbtövis fajok kaszatjában két mag található, amiből az egyik (általában az alsó) jobban csírázik, mint a másik, így biztosítva a csírázás elhúzódását. Emellett a talaj mélyebb, 10-20 cm-es rétegeiből is képes kihajtani és nagy szikleveleivel áthalad a gyomirtószerrel kevert felső talajrétegen. Az alapkezelésre használt gyomirtó szerek még megfelelő mennyiségű bemosó csapadék esetén is csak részleges hatást adnak ellene.

A posztemergens gyomirtások sikerét nagyban meghatározza a területen lévő gyomfajok fenológiai állapota. A legtöbb esetben egyszerre vannak jelen az érzékeny stádiumban lévő, 2-4 leveles, valamint a gyomirtószerekre már kevésbé érzékeny fejlettebb egyedek. Az újabb hullámban érkező gyomnövények ellen pedig a hagyományos állománykezelések egyáltalán nem adnak védelmet.

Viballa™ - a tervezetten időzíthető álománykezelés

A Corteva Agriscience™ új készítménye, a mindösszesen 3g Arylex^TM (halauxifen-metil) hatóanyagot tartalmazó Viballa™ forradalmi áttörést hozott a napraforgó gyomirtásában. Kiváló hatékonysággal rendelkezik parlagfű, selyemmályva, fehér libatop, pokolvar libatop és bojtorján szerbtövis ellen. A jól bevált alapkezelések után bármikor kijuttatható, ha a kezelendő területen a kultúrnövények 95%-a elérte a 4 valódi leveles fejlettséget. Az utolsó kezelés fenológiája a napraforgó csillagbimbós állapota, így a Viballa™ a korábbi technológiákhoz képest egy jóval tágabb intervallumban biztosítja a gyomnövények csírázásához igazított gyomirtást.

Hibridfüggetlen gyomirtás, rugalmas kijuttatási időzítéssel

A Viballa™ bármely típusú napraforgóban felhasználható. Parlagfű ellen kiemelkedő hatékonysággal rendelkezik, a gyomnövény akár 30 cm-es nagyságáig kijuttatható, de a gyomosodás okozta termésveszteség csökkentése érdekében nem szabad a kezelést túl későre halasztani. A Viballa™ nedvesítőszert tartalmaz, ezért egyéb hatásfokozó hozzáadása nem javasolt.

Termásmaximalizálás Viballa™ alkalmazásával

A Viballa™ használatával biztonságossá válik a napraforgó termesztése azokon a területeken is, ahol korábban a parlagfű vagy a selyemmályva miatt nem volt érdemes vetni. Erős mezei acat, csattanó maszlag vagy vadkender fertőzés esetén ExpressSun® napraforgó hibridek vetését javasoljuk, ahol a Viballa™ és az Express™ 50 SX^® akár együtt, tankkeverékben is kijuttatható. Így ezeken a jó adottságú területeken is gyommentesen tartható a napraforgó és magas terméshozam érhető el.

További információkért és ajánlatainkért keresse területi képviselőinket, amihez kattintson ide!

Dr. Lukács Domonkos
Herbicid-termékmenedzser
Corteva Agriscience™

(x)