Miért kell a kén a repcének és az őszi búzának?

Decemberben már időszerű a tavaszi tápanyag-utánpótlás megtervezése, ennek fontos része a kén kijuttatása. Cikkünk az őszi káposztarepce és az őszi búza kén utánpótlásának fontosságát mutatja be.

A kén egy másodlagos biogén elem. Ez azt jelenti, hogy az élő szervezetekben mintegy 0,005-1 százalék közötti mennyiségben fordul elő. Az aminosavak, ezáltal a fehérjék alkotórésze, valamint peptidek és lipidek építőeleme. Szerepet játszik bizonyos enzimek működésében, valamint javítja a növények fagytűrő képességét.

A kén a repcének is nagyon fontos tápanyaga - Fotó: Pixabay, Pexels

A kén esszenciális, azaz más elemekkel nem helyettesíthető

A nitrogén, a foszfor és a kálium után a növényi szervezet negyedik legfontosabb alkotóeleme. Fokozza az egyes trágyaanyagok hatékonyságát, növeli a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenállását. Javítja azok biotikus és abiotikus stressz-ellenállóképességét, így csökkenti a növényvédelem költségeit és növeli a termésbiztonságot. Jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is. Fungicid hatásánál fogva eredményesen alkalmazzák termesztett növényeink gombakártevőkkel szembeni védelmére. Szűkíti a növényi szövetek N:S arányát, ezzel csökkenti azok nitrát- és amidtartalmát.

Változnak a műtrágyák: egyre fontosabb a kénvisszapótlás

A kén visszapótlására az eddigi mezőgazdasági gyakorlat viszonylag kevés figyelmet fordított. A téma viszont időszerű, mivel a felhasznált műtrágyák köre az utóbbi évtizedben lényegesen átalakult. Előtérbe kerültek a kísérősó-mentes, elsősorban szulfátmentes műtrágyák. Ezekkel már nem megoldott a növények számára felvehető kén visszapótlása. A szántóföldi kultúrák esetében kiemelkedő az őszi káposztarepce kénigénye.

Az őszi káposztarepce 3-4 tonna/ha terméséhez 6080 kg/ha kénre van szükség. A növény ugyan képes a légköri SO2 hasznosítására, de ez nem elegendő a fent említett kénigény pótlására. Ezért tavasszal 4060 kg/ha kén-hatóanyag kiegészítésről kell gondoskodni. Az első fejtrágyázáshoz tehát célszerű kéntartalmú nitrogéntrágyát használni.

Ha nincs, nem veszi fel a repce a nitrogént

Hiányában a repce nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. Csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés is. Ezek a kénhiány első tünetei. Súlyosabb esetekben pedig a növényen hiánytünetek jelentkeznek. A tápanyag hiánya a fiatal leveleken mutatkozik meg, az erek közötti sárguló, klorotikus foltokkal. A növényen belül a kén nem mobilizálható tápanyag, emiatt az idősebb szövetekből nem képes a fiatalabbakba épülni.

Az őszi búza termesztésében szintén nagy jelentősége van a tápanyag utánpótlásának. Különös tekintettel a hibridekre, valamint a nagy termőképességű fajtákra. A KITE Zrt. egy szántóföldi kísérletében vizsgálta a kéntartalmú műtrágyák termésmennyiségre és -minőségre gyakorolt hatásait. A kísérlet gyengén savanyú vályogtalajon lett beállítva. A talaj jó foszfor-, illetve kálium-ellátottsága mellett. A csapadék mennyisége a tenyészidőszak alatt 468 mm volt. Az eredményeken az látszott, hogy a termésmennyiséget növelő hatása mellett, jelentős mértékben növelte a termés fehérje-, valamint sikértartalmát, illetve a Zeleny-indexet, melyek együtt alapvetően meghatározzák a búza sütőipari értékét.

Arról, hogy miben és hogyan fejlődhet a nitrogén- és tápanyag-utánpótlás terén, itt számoltunk be korábban.

A növények kénigénye

• Gabonafélék - 20-25 kg/ha
• Szemeskukorica 20.25
• Silókukorica 15-20
• Cukorrépa35-45
• Takarmányrépa 40-45
• Burgonya 20-22
• Őszi káposztarepce 60-80
• Napraforgó 20-40
• Bab 30-35
• Borsó 15-25
• Zöldségfélék 15-60
• Gyümölcsfélék 20-65
• intenzív tápoldatos zöldségtermesztés 100-120

A cikket Dr. Hídvégi Szilvia és Váradi Péter szerezte, és az Agrárágazat lapban jelent meg.