Kellemetlenül szúrós, beletapad a ruhánkba – és megmentheti a világot…

Egyszerűen hihetetlen! Külön szerencse, hogy vannak természetvédő vegyészek a nagyvilágban! A glifozát gyomirtó szert válthatja ki a mindenki által csak gyomnövényként ismert bogáncs. A glifozát világszerte elterjedt gyomirtószer. Használják gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi körülmények között egyaránt. Az elmúlt években a GMO-k térnyerésével a glifozát felhasználása radikálisan megnőtt.

A glifozát az emberre és az állatvilágra is negatív hatással van: irritációt okoz szemben és a bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés után a tüdőben és a légutakban, köhögési és tüsszögési tünetekkel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákellenes ügynöksége rákkeltőnek minősítette a glifozátot korábban betiltását is sürgették.

A magyar talajok sem kivételek

Az újabb kutatások a glifozát hormonkárosító hatásáról is beszámoltak – folytatja a kártékony tulajdonságok sorolását a gardenista.hu. Egy átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a szóban forgó gyomirtó szerrel vagy annak bomlástermékével. És ezek alól természetesen a magyar talajok sem kivételek.

November végén a glifozátot tartalmazó gyomirtó szerek használatának betiltásáról/engedélyezéséről szavaztak az EU-tagállamok, amelynek szomorú eredményéről beszámolt a szakmédia. A glifozátot tartalmazó szerek használatát a közelmúltban végül is engedélyezte az EU.

Alternatív megoldás

Catia Bastioli vegyésznő ígéretes alternatív megoldásra bukkant a glifozát helyettesítésére. Bastioli szenvedélyes természetvédő és környezetbarát, a Novamont cég alapítója. 2007-ben már megkapta az Európai Bizottság Feltalálói Díját találmányáért, amely a kukoricakeményítőn alapuló komposztálható műanyag volt.

A vegyésznő a díj átvétele után újabb természetvédő projektbe kezdett, és újabb áttörés előtt áll: Szardínia szigetén, Porto Torresben egy közösségi vállalkozásban sorra születnek az innovatív megoldások, mint a bioműanyag és a biotisztító.

Hét évvel ezelőtt a vegyésznő felfedezte a bogáncsfélék sokoldalúságát. Mint ahogy a történelem során a legtöbb felismerés, a bogáncs gyomirtó képességének felismerése is a véletlennek köszönhető. A bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik, ami nem szisztematikusan hat, így a növényeknek csak a leveleiket szárítja el.

A bogáncs

Avagy latinul a Carduus nemzetség. Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartoznak. Az egyik legismertebb faj a nemzetségből az útszéli bogáncs (Carduus acanthoides). Mint neve is előrejelzi, úton-útszélen előfordul, na meg száraz gyepekben. Erőteljes, de kisebb, mint egy méter, a szára és a levelei tövisesek. Pártája bíboros, több kisebb fészekvirágzata van.

A bogáncs gyomnövényként spontán nő. Ezen felül természetes növényi anyag, és minden része felhasználható. Ezek a legnagyobb előnyei. Nagy mennyiségben nyerhető belőle olaj, de számottevő a fehérjetartalma is. A talajt óvja az eróziótól és – mint gyomnövény – nincs szüksége öntözésre, sokkal szárazságtűrőbb a kultúrnövényeknél.

Óriás kísérlet

Szardínia szigetén – egy szabadföldi óriáskísérlet keretében – több mint 1000 hektáron bogáncsot termesztenek. A termesztési technológiát a helyi földművesekkel és juhtartókkal fejlesztették ki.

A vegyésznő szerint az idei év fordulópont lesz a biogyomirtó történetében, amibe eddig 200 millió eurót fektettek. Azonban ehhez mindenképpen szükség lesz az Európai Unió egyértelmű fellépésére is a glifozátot tartalmazó szerek ellenében.