Károsítja a madarak szaporodási képességét a zaj- és a fényszennyezés

A zaj- és fényszennyezés károsítja a madarak szaporodási képességét. A Michigani Egyetem kutatói hatalmas adatállomány elemzésével vizsgálták meg, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj 142 madárfaj 58 506 fészkének reprodukciós sikerét Észak-Amerikában. Tanulmányuk a Nature tudományos lapban jelent meg. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban, erdős területeken pedig 18 nappal korábban megkezdhetik a költést.

Ez a változás időzítésbeli problémákat okozhat. Az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk. A globális felmelegedés miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok korábban elérhetők. Azoknak a madaraknak, amelyek megtartották az idők során költési idejüket, a belső órájuk a nap hosszához igazodik, így kevesebb utódjuk marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem. A felismerésekből két következtetés vonható le a madaraknak a klímaváltozásra adott válaszáról. Egyrészt a mesterséges fényviszonyok között élő madarak jobban követik - legalábbis átmenetileg - a klímaváltozást, mint a sötét területen élők. Másrészt amikor a tudósok úgy vélték, hogy a madarak a klímaváltozáshoz igazítják szaporodási idejüket, valójában a fényviszonyok változásához igazodtak. Számos vizsgálatot ugyanis olyan területen végeztek, mely fényszennyezésnek volt kitéve.

Látás, füttyök, költés

A tudósok 27 madárfaj esetében végeztek részletesebb vizsgálatokat. Arra jutottak, hogy a madarak gyenge fényben való látási képessége és füttyüknek hangereje összefüggésben van a fény- és hangszennyezésre adott reakciójukkal. Minél több fényt képes befogadni egy madár szeme, annál előbbre hozta költési idejét a fényszennyezésre adott reakcióként és annál többet profitált a fényszennyezésből a fészek nagyobb költési arányával.

A hangszennyezést vizsgálva arra jutottak, hogy a fás környezetben élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők. A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek. Tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok faj esetében a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képes legyenek a párzásra. A vizsgálat az első lépés az észak-amerikai madarak érzékenységi indexének megalkotása felé - írta az MTI.