Káposztatermesztés és felhasználás Magyarországon

A téli hónapokban nagy népszerűségnek örvend a savanyított káposzta, ugyanis magas vitamintartalma segít megelőzni az esetleges megbetegedéseket, nem mellesleg, még finom is. Sajnos a fejeskáposzta-termesztés nem számít húzóágazatnak hazánkban, de cikkünkből megtudhatják, hol termesztik a legtöbbet.

1995-ben még fénykorát élte hazánkban a fejes káposzta termesztése, azonban az ezt követő években egyre kevesebb került a zöldséges boltok polcaira. 2006-2013 között az 1995-ös termésnek csupán az egyharmadát-felét sikerült megtermelni. A tavasszal megtermelt káposztát jóval magasabb áron tudják értékesíteni a termelők, mint a nyáron-ősszel értékesített árut. Idén a két időszak közötti árkülönbség 45-59 forint között alakult. A vidéki nagybani piacokon a fejes káposzta kilóját 30-35 forintért kínálják a savanyítási időszakban, így ilyenkor érdemes ott megvásárolni a friss zöldségfélét.

A savanyú káposzta fellegvára: Vecsés

A vecsési káposztatermesztés egészen az 1700-as évek végéig vezethető vissza. Az akkoriban betelepülő német lakosok honosították meg ezt a tevékenységet. A vecsési termesztők rájöttek arra, hogy ha az általuk megtermelt káposztát savanyítják, és úgy értékesítik, sokkal nagyobb bevételre tehetnek szert, ezért a termesztés mellett a savanyítással is elkezdtek foglalkozni. Saját technológiát dolgoztak ki az évek során, amely később nemzedékről-nemzedékre öröklődött.

A káposztatermesztés alapjai

A termesztők palántaneveléssel kezdik az évet, majd az előnevelt szálas palántákat ültetik ki a szántóföldekre. A palántanevelő ágyások talaját fertőtlenítik a talajlakó kórokozók és kártevők ellen. Éppen ezen kórokozók miatt a káposztát nem termesztik monokultúrában.

Nagyobb állománysűrűség esetén kisebbek lesznek a káposztafejek

Savanyításra csak a későn érő fajták a megfelelőek. Akik az egész káposztafejeket savanyítják, a kisebb méretű fejeket keresik, ezért az állománysűrűség akár 40 ezer tő is lehet hektáronként. Savanyított káposzta készítéséhez a legideálisabb a 3-5 kilogrammos, édes, vékony levelű, tömör káposztafej. A kecskeméti savanyítók a lapított fejű Agressor F1 fajtát termesztik, amely kiválóan alkalmas egészben, vagy szeletelve történő savanyításra is. Savanyításra termesztenek még Landini F1 YR fajtát is, továbbá a Burton F1 YR fajta is közkedvelt a savanyítással foglalkozók körében.

Mindenkinek megvan a saját ’tuti receptje’

Ahány ház, annyi szokás – tartja a közmondás. Ez a káposztasavanyítás területén is igaz. Az alábbiakban három különböző recept olvasható:

• Fülöp Erika őstermelő a családi hagyománynak számító recept alapján készíti el a savanyú káposztát. Tartósítószert nem ad a káposztához, kizárólag sót, szemes borsot, babérlevelet, köménymagot és csöves édes fűszerpaprikát használ fel a folyamat során. A legyalult káposztát 20 fokon érlelik a saját üzemükben. Évente körülbelül 15-20 tonna káposztát savanyítanak meg, de mellette egyéb savanyúságkülönlegességeket is készítenek.
• Kiss Ferenc is családi recept alapján készíti portékáját, melyet már 1971 óta árusítanak a kecskeméti piacon. Hagyományos módon történik a káposztaerjesztés, só, bors, babérlevél és köménymag hozzáadásával. Nem csak káposztát árusít, egyéb savanyúságokkal is foglalkozik. Évente mintegy 30 tonna savanyúságot tud értékesíteni, melynek 80 %-a savanyú káposzta. 
• Gútpintérné Zsuzsanna 25 éve vette át az üzemet szüleitől és azóta is a hagyományos savanyítás alapjait használja fel termékének előállításához. A káposztát éveken keresztül csak a piacon értékesítette, de az utóbbi években már zöldségboltok is a megrendelői közé tartoznak. 

Változik a kínálat

A termelők szerint nagy változás állt be a piacon. Míg régen a nagyobb fejeket is lehetett savanyítani, ma már csak a kisebb fejek kelendőek. Fontos a folyamatos piaci jelenlét, hogy követni tudják a vásárlók változó igényeit. Vannak, akik már a termesztéssel is felhagytak, mivel olcsón hozzá tudnak jutni a káposztához, és már csak a savanyítással foglalkoznak.

Forrás: kerteszetesszoleszet.hu