Kánikula idején még fontosabb az öntözés

Aki megteheti, öntözze konyhakerti növényeit, főleg a hét közepétől várható tikkasztó hőségben. De milyen módszerrel célravezető öntözni? És mikor van itt az ideje? Sorra vesszük a leghasznosabb öntözési típusokat.

Az öntözés alapvető feladata, hogy a talajból, a növény által felvett/elpárolgott/elfolyt nedvességet pótolja, ezzel segítve a növény fejlődését. A trágyázással, műtrágyázással a talajba juttatott tápanyagokat a növény csak és kizárólag oldott formában tudja felvenni. A tápanyagok oldódásához pedig vízre van szükség. ha a víz eltűnik a talajból, a növény nem jut tápanyaghoz. Továbbá a növények szervezetének 70-80 százaléka víz, így a kiszáradás a növény halálához vezethet.

További feladata az öntözésnek a növény hőháztartásának javítása, a hőguta bekövetkezésének megakadályozása.

Csepegtető, árasztó, esőztető

Az öntözésnek sok fajtája ismert. Attól függően, hogy a víz milyen módon jut el a talajba, a következő módszereket alkalmazhatjuk:

Felületi öntözés

Felületi öntözés esetén a területre kijuttatott víz gravitációs úton szivárog le a talajba a növények gyökereihez. Árasztó öntözés esetén a sík területre annyi vizet juttatunk ki egyszerre, hogy az összefüggő vízréteget alkosson. Ez a víz gravitáció úton elszivárog a talajba. Csörgedeztető öntözés esetén a helyzet annyiban különbözik az árasztó öntözéstől, hogy a felszín lejtős, a kijuttatott víz lassan halad lefelé a lejtőn és közben szivárog be a talajba. Barázdás öntözés esetén a lejtőre merőlegesen barázdákat húzunk, azokat vízzel megtöltjük és a barázdákban álló víz a talajba szivárog. A barázdák mélysége 10-40 cm-ig változhat, a barázdák hossza pedig elérheti az 500 métert is.

Példa az árasztó öntözésre

Esőztető öntözés

Ez az egyik legkényelmesebb öntözési forma, konyhakertekben a legtöbbször ezt használják a kertészek, pedig számos hátulütője van. Mivel a víz porlasztva jut el a növényekhez, a porlasztás során sok víz megy kárba a párolgás és a légmozgás miatt. További hátránya, hogy a növények teljes felületét befedi a vízpermet, ami a gombás és baktériumos megbetegedéseknek a melegágya lehet.

Esőztető öntözés

Felszín alatti öntözés

Felszín alatti öntözés esetén a termőréteg alá elhelyezett csőrendszeren keresztül juttatjuk ki az öntözővizet a talaj alsó rétegeibe. Innen a növények a gyökérzetükön keresztül felszívják a vizet. Ez az egyik leghatékonyabb és leggazdaságosabb öntözési forma, itt nincsen párolgási veszteség és a kórokozóknak sem kedvezünk. Hátránya, hogy kiépítése pénzigényes és a víz útja nem követhető, egy esetleges csőtörés esetén az öntözővíz nem jut el a célba.

Mikroöntözés

A mikroöntözés a legjobb módja a növények öntözésének. Kiépített vízvezetékrendszeren, melyben alacsony nyomás uralkodik, kis intenzitással juttatjuk folyamatosan a vizet a növények tövéhez. A vízveszteség itt a legkisebb, akár a felhasznált öntözővíz 95 százaléka is hasznosulhat. További előnye a mikroöntözésnek, hogy a napi vízigényhez képest mindig tudjuk állítani a kijuttatandó víz mennyiségét, akár milliliterre pontosan, továbbá a növények lombja száraz marad, nem adunk zöld utat a gombás és bakteriális fertőzéseknek.

Mikor öntözzünk?

Általános szabály, hogy az öntözést soha ne végezzük a nap legmelegebb óráiban. A reggeli öntözés egy fokkal jobb, de mivel ebben az esetben öntözés után meleg lesz, nagy lesz a párolgási veszteség. Ezért célszerű az esti öntözést alkalmazni, ilyenkor kisebb lesz a párolgási veszteség és kellő mennyiségű víz fog eljutni növényeink gyökereihez.

Fotók: ezermester.hu