Jóváhagyták a Közös Agrárpolitika változtatásait: több pénz jut a kisebb gazdaságoknak, sok új feltételt kell teljesíteni a támogatásokhoz

Nagy többséggel jóváhagyta az Európai Parlament a Közös Agrárpolitika (KAP) reformját, amelynek célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen. A reformcsomagról folytatott tárgyalások során a Parlament képviselői határozottan kérte, hogy a 2023-ban hatályba lépő program központjában a biológiai sokféleség erősítése legyen, és az új szabályok igazodjanak az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályaihoz és kötelezettségeihez. 

Az EU közleménye szerint az Európai Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.

Több támogatás a kisebb gazdaságoknak és a fiatal gazdálkodóknak

A képviselőknek sikerült elérniük, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább 10 százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a KAP költségvetésének legalább 3 százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel. Azt is kiharcolták, hogy jöjjön létre egy (folyó árakon) 450 millió euró éves költségvetéssel rendelkező válságtartalék-alap, amely áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére áll.

Átláthatóság és nagyobb összhang a munkaügyi szabályokkal

Az Európai Parlament nyomásgyakorlásának eredményeképpen mostantól fokozottabb együttműködésre lehet számítani a nemzeti munkaügyi felügyeletek és a KAP kifizető ügynökségei között. Így a mezőgazdaságban is jobban odafigyelnek majd az uniós munkaügyi szabályok betartására, a jogsértések pedig szankcionálhatók lesznek.

A stratégiai tervekről szóló rendeletet 452 szavazattal, 178 ellenszavazattal és 57 tartózkodás mellett, a horizontális rendeletet 485 szavazattal, 142 ellenében és 61 tartózkodás mellett, a közös piacszervezésről szóló rendeletet pedig 487 szavazattal, 130 ellenszavazattal és 71 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A jelentéstevők szerint:

„A KAP-reform jóváhagyásával nem csak a tagállamok, hanem mindenekelőtt az európai gazdálkodók számára teremtettük meg a tervezhetőség jelentette biztonságot. Az új mezőgazdaságpolitika fenntarthatóbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb lesz. Ráadásul a gazdálkodókra nehezedő papírmunka mennyisége is csökken. A döntéssel megmutattuk: szeretnék megvédeni és támogatni a kulturális környezetünket fenntartó és megőrző családi gazdálkodásokat” - mondta Peter Jahr (EPP, Németország), a stratégiai tervekről szóló rendeletért felelős jelentéstevő.

„Az új mezőgazdaságpolitika fókuszában elsősorban a célok teljesítése lesz, nem pedig a szabályoknak való puszta megfelelés. Azt is elértük, hogy a KAP-kifizetések átláthatóbbá váljanak, és jobban odafigyelünk az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére. Az új KAP tényleg sikeres lesz” - vélte Ulrike Müller (Renew, Németország), a horizontális rendeletért felelős jelentéstevő.

„A KAP-reform közös piacszervezésről szóló részének köszönhetően 30 éve most először fordul elő, hogy a reform valóban a piac szabályzásáról, nem pedig a szabályok fellazításáról szól. Büszkék vagyunk az eredményre, mert az a gazdálkodók és a fogyasztók számára egyaránt fontos újításokat tartalmaz” - mondta Eric Andrieu (S&D, Franciaország), a közös piacszervezésről szóló rendeletért felelős jelentéstevő. 

A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

A következő lépések a Közös Agrárpolitika naptárában

A korábbi KAP-szabályok 2020. december 31-ig voltak érvényben, majd azokat 2022 végéig érvényes átmeneti szabályok váltották fel. Ha a Tanács is jóváhagyja az új szabályokat, azok 2023. január 1-től lépnek életbe. A következő 7 éves KAP-költségvetésben összesen 386 milliárd eurót költenének az agráriumra, ez az összes kiadás 32 százaléka. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a bizottság felé az agrárpolitikával kapcsolatos stratégiai terveiket.