Joghézagok miatt egyelőre nem jelölhetőek ki a mintagazdaságok

Megállította a mintagazdaságok kijelölésének folyamatát az Alkotmánybíróság döntése. Néhány korábbi törvényt módosítani, másokat pedig megalkotni kell ahhoz, hogy a kijelölés törvényes lehessen. A történtek előzménye, hogy 56 országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII. 11.) Kormányhatározat Alaptörvénnyel való összhangját. 

A Mezőhír számolt be róla, hogy az indítványozók szerint a kormányhatározat 4. pontja a mintagazdaságok fajtáinak meghatározásán keresztül, a 6–7. pont a mintagazdasággá történő kijelölés feltételrendszerének meghatározásán keresztül, a 10. pont pedig a mintagazdaságok feletti tulajdonosi jog meghatározásán keresztül olyan általánosan kötelező magatartási szabályt állapítanak meg, amelyekről kizárólag sarkalatos törvény rendelkezhetne.

Ezekkel is baj van a mintagazdaságok kijelölésénél az Alkotmánybíróság szerint

Továbbá a kormányhatározat egyes rendelkezései ellentétesek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény egyes rendelkezéseivel. A 4–7. pont például ellentétes a Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosítására vonatkozó földbirtok-politikai irányelvekkel. Továbbá a kormányhatározat olyan új fogalmat vezet be (mintagazdaság), amelyet a Nemzeti Földalapról szóló törvény nem ismer. Az Alkotmánybíróság emiatt 2021. január 9-én úgy döntött (1/2021. AB határozat), hogy a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII. 11.) Korm. határozat 4., 6. és 7. pontjai valóban alaptörvény-ellenes, ezért ezeket megsemmisítette.

Kiemelt szerepet és komoly erősítést kapnak a kijelölt mintagazdaságok

A magyar mezőgazdaság teljesítményének növelése érdekében indokolt olyan példamutató gazdaságok mintagazdaságként történő kijelölése és megerősítése, melyek kiemelkednek a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása, a vidéki foglalkoztatás, a termékpálya szintű integráció, a magasabb hozzáadott értékű és kiváló minőségű termékek előállítása, a technológia fejlesztése, valamint a genetikai erőforrások minél magasabb szintű megőrzése, használata területén – írta 2020. októberében a témában a NAK.