Jó tudni a szabadság és a betegszabadság órásítását

A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a szabadság órásítására, mely számos félreértés forrása. Lényeges, hogy az órásítás a nyilvántartásra vonatkozik. A munka törvénykönyve (Mt.) 124. paragrafusa szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Emiatt nem lehetséges az, hogy a munkavállaló csupán fél munkanapot töltsön szabadságon. Jönnek a szabadság és a betegszabadság órásítás részletei.

Az Adózóna írta meg, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Látható tehát, hogy az órásítás csak a szabadság nyilvántartására vonatkozik - írták.

Így kell órásítani a munkavállaló szabadságát

A munkavállalót megillető szabadság mértékének számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén úgy történik, hogy a munkavállalót megillető szabadság munkanapokban meghatározott mértékét szorozni kell a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidő mértékével. Amennyiben például a munkavállalót 20 nap alapszabadság és 6 munkanap pótszabadság illeti meg, és napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatják, abban az esetben a szabadságának órásított mértéke 26 x 8 óra. Ha viszont hosszabb teljes napi munkaidőben (például 12 órában) dolgozik a munkavállaló, abban az esetben 26x12 óra szabadsággal rendelkezik.

Ki jogosult betegszabadságra? 

Azt már a MÁK oldala írta meg, hogy a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. 

A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. 

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft., rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Kivételek és igazolások

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget. 

A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat - írták.