Jelentősen csökkent a román agrár-külkereskedelmi hiány

A 2021-es esztendő első 9 hónapjában 40 százalékkal, 758,6 millió euróra mérséklődött a román agrár-külkereskedelem hiánya az előző év azonos időszakához hasonlítva. A kivitel 26 százalékkal, 6,57 milliárd euróra, a behozatal 13,5 százalékkal, 7,33 milliárd euróra nőtt. Románia agrártermékekből a legnagyobb értékben továbbra is sertéshúst importált, 407,1 millió euróért. A péktermékek 313,2 millió eurót, a takarmányhoz használt termékek 289,8 millió eurót adtak a behozatalból. 

A kiviteli oldalon a legnagyobb tétel a gabonaexport. Búzából 1,19 milliárd euró, kukoricából 919,9 millió euró értékben exportált Románia. Dohánytermékeket 477,55 millió euró, napraforgót 443,65 millió euró értékben értékesítettek külföldön - írta a Baromfi Termék Tanács. Románia agrár-külkereskedelmi mérlege a rendszerváltás óta általában deficites, kivéve a 2013-as és a 2014-es évet, amikor 300 millió euró, illetve 500 millió euró értékű többletet sikerült elérni. Tavaly egész évben több, mint 2 milliárd euró volt a deficit.

Románia mezőgazdasága

Nagy Szeréna, a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vidékfejlesztés, Regionális Gazdaságtan és Turizmusmenedzsment Intézet, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója az alábbiakban foglalta össze a szomszédos ország agrárgazdaságát 2021-ben.

Romániában a mezőgazdaság mindig meghatározó nemzetgazdasági szereppel bírt, kiemelkedő a
jelentősége a foglalkoztatásban is. A rendszerváltás, a privatizáció, a változó jogi keretek és az Európai Unióhoz való csatlakozás hatására a romániai mezőgazdaság jelentős változásokon ment keresztül. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Románia nem tudta felvenni a versenyt a régi tagországokkal, amely a következő tényezőknek köszönhető:

az alacsony szervezettség, felszereltség, korszerűtlen technológia, a mezőgazdaságban dolgozók megfelelő szaktudásának hiánya, elaprózódott birtokstruktúra.

Másfelől a mezőgazdaság globális problémáival a romániai agráriumnak is szembe kell néznie. Ilyen problémát jelent a népesség globális növekedése, a változó fogyasztási szerkezet, a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások és a klímaváltozás kérdésköre. Mindezzel párhuzamosan a termőföldek mintegy negyede már napjainkra is veszít termőértékéből, miközben egyre szélesebb körben válnak ismertté a biodiverzitás csökkenésének és az éghajlat változásának káros hatásai. Miközben az élelmiszerek, a takarmány és a magas rosttartalmú növények iránti igény folyamatosan emelkedik, addig a veszélyeztetett állapotban lévő termőföldekre és az elérhető édesvíz-háztartásra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az élelmiszerek és takarmányok termelésére használt földterületek nagysága és egymáshoz viszonyított aránya nagyban függ a globális étkezési szokások, valamint az elérhető termésátlagok alakulásától - írta.