Jelentősen átalakult a magyar mezőgazdasági szakképzés: új regionális oktatási központ irányít

Az agrárszakképzési centrumok 2020 nyarán alakultak meg, ennek értelmében az őszi tanév szeptemberben már a központok irányításával indult el az érintett mezőgazdasági iskolákban. A központok létrehozását a 2019-ben megjelent szakképzésről szóló törvény írta elő, ami átalakításokat is eredményezett. Az Agrárminisztériumhoz tartozó iskolákból 5 új oktatási egység alakult meg. A Közép-magyarországi régió 11 agráriskoláját pedig július 1-től a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASZC) irányítja.

A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum írta meg, hogy régóta tart a magyar szakképzés átalakítása. A Nemzetgazdasági Minisztérium az általa fenntartott 380 szakképző iskolát már korábban 44 szakképző centrumba szervezte. Idén nyáron pedig az állami fenntartású szakképző intézmények közül az az Agrárminisztérium alá tartozó 61 intézmény szerveződött agrárszakképzési centrumokba. A júliusi átalakítás eredményeként jött létre budapesti székhellyel a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASZC) is. A centrumhoz tartozó 11 iskola neve is megváltozott, mindegyikben szerepel az új képzési forma, a technikum.

Ők irányítják a központot

A Centrum pályázatán Molnár Zoltánt választották főigazgatónak, aki 2020. június 30-ig a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatói posztját töltötte be. Az intézmény kancellárjának Földesi Gyulát választották meg, aki ezt megelőzően a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója volt. Az új intézmény székhelyét az Andrássy úti Pesti Barnabás Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában alakították ki. A 11 intézmény együttes tanulólétszáma 3371 fő a 2020/2021 évfolyamra beiratkozott tanulókat beleértve. A Központ 644 alkalmazottat foglalkoztat, melyből 376 fő pedagógus és nevelő-oktató tevékenységet segítő munkatárs. További 268 fő technikai munkatársként egyéb területeken járul hozzá a támogató munkafolyamatokhoz.

Erre lesz jó a központosítás

A cikk szerint a központosítás nem az iskolák szuverén jellegének megcsonkítását szolgálja, hanem az összefogást erősítve fontos területeken segíti a társiskolák életét azzal, hogy központosított munkaszervezet látja el a speciális szakmai tudást igénylő feladatokat. Ilyen például a gazdálkodás, a munkáltatói feladatok, a közbeszerzések ügyintézése, a pályázati folyamatok, nemzetközi kapcsolatok vagy a külső kommunikáció. A tervük szerint ezzel elősegítik, hogy az iskolák számos területen gördülékenyebben, hatékonyabban tudjanak teljesíteni és érvényesülni, mint az átalakítás előtt.