Jelentős átalakulás jön, ami miatt sok gazda elbukhat

Kökény Attila, a Nestlé LENS program talajmegújító tanácsadója arról beszélt, hogy szemléletváltásra van szükség a hazai mezőgazdaságban ahhoz, hogy a termelők hosszú távon is megfelelhessenek a modern gazdálkodási követelményeknek. A gazdálkodóknak szembesülniük kell azzal, hogy az üzleti-jövedelmezőségi szempontok mellett egyre nagyobb teret nyernek a fenntarthatósági, környezetvédelmi, állatjóléti és korszerű táplálkozási elvárások, amelyekhez a hazai agrárgazdasági szereplőknek is igazodniuk kell, ha piacon akarnak maradni.

Kökény Attila, a Nestlé LENS program talajmegújító tanácsadója Siófokon, egy agrárkonferencián tartott előadásában kifejtette, hogy talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatokra történő átállást ösztönözné a Nestlé Hungária azzal a programmal, amelyet a nyugat-dunántúli régióban kezdeményezett. A vállalat többek között 2025-re a kulcsfontosságú nyersanyagok ötödét, öt évvel később pedig már a felét olyan területekről fogja beszerezni, amelyeket talajmegújító módszerekkel művelnek meg. A Hello vidék anyagát szemléztük.

Fontos megjegyezni, hogy a regeneratív mezőgazdaságnak köszönhetően az élelmiszeripar nyersanyagok megtermelése kevesebb terhet ró a környezetre, ugyanakkor hozzájárulhat teljes tájegységek megújulásához. A program a vállalatok, a gazdák és egyes régiók számára is előnyt jelenthet. A biodiverzitás összehangolása a mezőgazdasági tevékenységekkel kiemelt feladat.

Célunk, hogy hozzájáruljunk a talaj tápanyagkörforgásához, a gazdák megélhetésének és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség javításához. A talaj, a vízgazdálkodás fókuszban van, minden milliméter csapadékot meg kell őrizni a talajban - fogalmazott.

Akadály, változás és visszaesés

Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, szerinte olyan, mintha a fenntarthatóság egy akadály lenne sok ágazati szereplőnek. Vannak új, szigorúbb szabályok, de ezekre szükség van, a fenntartható termelés és a talajmegújítás pedig versenyképességi kérdés is.

Mezei Dávid, az MBH Bank agrár- és uniós kapcsolatok vezetője egy további érdekes dolgot is megosztott, méghozzá a biotermékekkel kapcsolatban. Jól megfigyelhető, hogy Németországban eddig töretlen volt az érdeklődés, nemrégiben azonban komolyan visszaesett a biotermékek iránti kereslet.

Berki Gyula, a B-Aranykorona Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a talajmegújító mezőgazdaság megkerülhetetlenné vált. Aki tovább lát az orránál, tudja, hogy ezt meg kell lépnie. Tetszik, nem tetszik, ez lesz a jövő. A talaj versenyképességi és gazdasági kérdés is. A klímaváltozás elleni küzdelemben is segítségünkre lehet a talaj, amiből még pénzt is csinálhat a gazda - mondta.

A fenntarthatóság fogalma a gazdálkodásban

A gazdának mit jelent fenntarthatónak lenni? Többek között azt, hogy folyamatosan tudjanak megfelelő mennyiségű és minőségű terményeket szállítani a feldolgozóknak. A piac jelenleg nem honorálja azt a prémium előnyt, hogy valami fenntartható forrásból származik. Azt látom, a jövőben nem az lesz a különbség, hogy ez egy, a másik két forint lesz, hanem az, hogy az kell, az pedig nem. Ez egy ellátás-biztonsági kérdés is - vélekedett Koszty Viktor, az Agreena szakembere.

A vállalat az önkéntes szén-dioxid-piac révén az éghajlatbarát mezőgazdasági erőfeszítéseket szén-dioxid-tanúsítványokká alakítja át, mellyel új bevételi forráshoz juthatnak a termelők.

A beszélgetés során a szén-dioxid-tanúsítványról is szó esett: azok a gazdálkodók, akik talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaznak, csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, és kivonhatják a szén-dioxidot a légkörből. Minden egyes tonna szén-dioxid, amennyivel kevesebb termelődik vagy amennyit sikerül kivonni, egy szén-dioxid- tanúsítványnak felel meg. Fontos kihangsúlyozni azt is, hogy a fenntartható mezőgazdaságban a bankoknak és a banki hitelezésnek is nagy szerepe lehet.

A bankoknak erősen ajánlott a fenntarthatósági célokat hitelezni - emelte ki Mezei Dávid.

Kevés a magyar termény, elavulóban a tudás

Hőgyész Anna pedig felhívta a figyelmet arra, hogy nincs elég mennyiségű búza és kukorica a magyar beszállítóktól. Az ellátási láncnak ezt a részét nem tudják itt tartani. Ez a gazdáknak, a bankoknak és adott esetben a gyártóknak is veszteség. Fontos, hogy mindig legyen elegendő, jó termés ma is, jövőre és 3 év múlva is.

Berki Gyula elmondása szerint a régi szakkönyvek és szakirodalmak sem állják ma már meg a helyüket minden esetben. 20-30-40 évvel ezelőtt ugyanis teljesen más körülmények voltak a mezőgazdaságban is, elég csak a technológiára gondolni.

Koszty Viktor kitért arra is, hogy nem állunk jól Magyarországon, hiszen még a román és a lengyel gazdálkodók is előttünk járnak. Mint mondta, az Agreena programjába 10-14-szer nagyobb területeket vontak be az ottani befektetők és gazdálkodók. Úgy látja, a lengyelek sokkal „robbanékonyabbak”, rárepülnek az innovációra.