Itt a csemegekukorica szezonja

A belföldi zöldségtermesztés egyik igen fontos alanya a csemegekukorica. Annál is inkább, mert Európa egyik legnagyobb termőterülete Magyarországon található.

Pedig a csemegekukorica-üzlet felületesen vizsgálva nem tűnik jelentősnek a magyar mezőgazdaságon belül. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a takarmánykukorica 1,1–1,2 millió hektáros termőterületéhez képest ezt a növényt 25-30 ezer hektáron termesztik. Elsősorban Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye számít a fő termőterületnek. Hazánk ekkora területről évente átlagosan 500 ezer tonna termést produkál. A csemegekukorica jelentősége abban rejlik, hogy feldolgozva kerül a piacokra (azok közül is első sorban a nemzetközi piacokra), így hozzáadott értékkel jelenik meg ott. A megtermelt csemegekukorica nagy részét – kb. 90 százalékát - ugyanis hazánk konzerv és fagyasztott állapotban exportálja.

Egyébként Magyarország mellett, Franciaországból, az USA-ból és Thaiföldről származik a világ csemegekukorica-konzerv exportjának 80 százaléka. A fagyasztott csemegekukorica kivitele terén az USA az első, hazánk a második. A magyar export elsődleges célpontja Nyugat-Európa.

A siker titka az, hogy a magyarországi adottságok nagyon jók a csemegekukorica termesztéséhez és a takarmánykukoricának nagy problémákat okozó aszályos időjárás sem jelent akkora gondot. A nagy vízigényű csemegekukorica öntözése ugyanis kifizetődő, mert a piac elfogadja ezt a költséget az átadási árakban. Sőt, a gazdaságossági kalkulációk alapján kijelenthető, hogy normál időjárási feltételek, nagy technológiai fegyelem és ráfordítás mellett a növény termesztése 250-300 ezer forint hasznot termel hektáronként.

Különböző tenyészidejű fajtákkal, vagy egy kiválasztott fajta ismételt vetésével a termelők akár folyamatosan a piacon lehetnek, így a fogyasztók akár mintegy két hónapon át is élvezhetik e kedvelt csemege friss termését.