Indul a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, nagy nem a GMO-ra

Magyarország teljesen elhagyná a területére behozott génmódosított szóját a takarmányokból. Ennek része a hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forintot fordítanak majd. Indul a Nemzeti Fehérjetakarmány Program.

Hároméves kutatás-fejlesztési program kezdődik azért, hogy teljes egészében kiváltsák az import génmódosított szóját a hazai takarmányokból - írja a Földművelésügyi Minisztérium honlapja.

Indul a Nemzeti Fehérjetakarmány Program

A program végső célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása. Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszer alapanyagokat.

A program részeként több kutatási fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén várhatóan 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. A GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel uniós pénzből ez a terület kiemelten támogatható.

A Nemzeti Fehérjetakarmány Program fontos része az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása lenne fontos. A szóján kívül egyéb pillangós növényeknek is nagyobb szerepet juthat a takarmányozásban.

Az utóbbi időben megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése. Az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem más pillangós növények termelésében is komoly ösztönző.

Miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazékra van igényük, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportált is. A fehérjetakarmány termesztésének szükségességét a nyáron a Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatása révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten.

A Nemzeti Fehérjetakarmány Program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket - a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget - teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni. A fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények - borsó, lóbab, lucerna - termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

Nemzeti Fehérjetakarmány Program - helyettes termékeket lehetne használni

A belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség. Ehhez a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező melléktermékeket is fel kellene használni. A fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka a munkahelyteremtés mellett 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.