Ilyen volt egy évtized a kukorica gyomirtási technológiájában

A növényvédő szerek költéspotenciálja alapján is a kukorica az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra Magyarországon. Igen tanulságos áttekinteni, hogy a 2011 és 2020 közötti évtizedben hogyan változott a kukorica gyomirtási technológiája. Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül jellemzően a kukorica gyomirtása generálta a legnagyobb forgalmi számokat – és továbbra sem utal rá semmi, hogy ez megváltozna.

A klasszikus preemergens alapkezelést követő posztemergens felülkezelés mint gyomirtási technika, egyre inkább háttérbe szorult a kizárólag posztemergens – főleg a korai posztemergens – gyomirtással szemben, valamint az egyszeri preemergens gyomirtás aránya is egyre kisebb lett.

Teljes megoldás a gyomviszonyok rendezésére

Ennek, többek közt, a következők lehetnek az okai: egyre több a piacon a két-három hatóanyagot tartalmazó gyűjtőcsomagolású termék, ezek egyetlen kijuttatás során teljes megoldást nyújthatnak a gyomviszonyok rendezésére. A preemergens gyomirtó szerekhez bemosó csapadékra van szükség, de az egyre kiszámíthatatlanabb időjárásban a csapadék rendszerint elmarad, és ez szintén okozhatja az elmozdulást.

Az elmúlt években egyre több lett a rugalmasan felhasználható termék, amelyek preemergensen és posztemergensen is használhatók.

Megfeleződött a 6-7 leveles gyomirtások száma

A tavalyi év rendhagyó volt amiatt is, hogy a kukorica 2-3 leveles állapotában eddig még sohasem használták fel a termelők a gyomirtó szerek egyharmadát. Az utóbbi 3 évben dinamikusan nőtt a kukorica 2-3 leveles állapotában kijuttatott termékek aránya, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag megfeleződött a 6-7 leveles állapotban elvégzett gyomirtások száma.

A kukorica-gyomirtás intenzitásának csökkenése, a termékek felhasználása nagyban függ az egyre később beköszöntő tavasztól, a belvizes területeken való kései vetéstől, a növényt egyre jobban sújtó aszálytól, a termény árának stagnálásától, valamint a gyűjtőcsomagolású termékek megjelenésétől.

Igen figyelemreméltó a jellemző gyomirtási technológia alakulása. Az adatok csupán a gyomirtó szerrel kezelt területre vonatkoznak, de ez gyakorlatilag minden évben eléri a terület 97-99 százalékát. A kezelés/ha megmutatja, hogy 1 kezelt hektárra vetítve átlagosan hányszor kezelnek gyomirtó szerrel a magyar gazdák.

26 százalék – kétszer

Magyarországon a kezelések 1 hektárra jutó átlagos száma 1,26 volt 2020-ban, ami azt jelenti, hogy a gazdák az esetek 26 százalékában alkalmaztak, alkalmazhattak kétszeri gyomirtást.

A felhasznált termékek száma a gyomirtó szerrel kezelt területre számolva megegyezik a hosszú évek átlagával: 1,43 terméket juttattak ki 2020-ban a termelők a kukorica gyomirtására.

A kezelés/ha és az egy tankban kijuttatott termékek számának szorzata mutatja meg, hogy 1 kezelt hektárra átlagosan hány „darab” gyomirtó szert juttattak ki a gazdák. A gyűjtőcsomagolású termékeket mint önálló márkanév alatt forgalmazott termékeket, és amiket egy tankkeverékben juttattak ki, ebben az esetben egy termékként számolta a magyarmezogazdasag.hu által felkért független piackutató cég szakértője. A gyűjtőcsomagolású termékek az olcsóbb, egy hatóanyagot tartalmazó generikus termékek ellenpontjai. Utóbiaknak az elmúlt években egyre nőtt a száma, és terjedt a felhasználásuk.

Piacot vesztettek a fejlesztő cégek

A klasszikus értelemben vett fejlesztő cégek [BASF, Bayer, Corteva (ex-Dow és ex-DuPont), Syngenta], illetve a többi, generikusnak tekintett növényvédőszer-gyártó küzdelme a kukorica gyomirtásának piacán igen érdekes képet mutat.

2016–2019 között fokozatosan piacot vesztettek a fejlesztő cégek, főleg a kijuttatott gyomirtó szerek területi arányában.

A forgalom alapján kisebbnek tűnik a veszteségük, ennek ellenére figyelemre méltó, hogy 4 év alatt, 2016–2019 között a kisebb gyártók megkétszerezték a forgalmukat. 2020 speciális év volt azért is, mert megtört a generikus cégek lendülete.

De vajon hogyan alakulnak a legnagyobb területen használt hatóanyagok arányai. Melyek a legelterjedtebb hatóanyagok, amiket a kukorica gyomirtására használnak a termelők?

3,6 millió hektárnyi hatóanyag 1,1 millió hektárnyi kukoricára

A 2020-ra vonatkozó adatok szerint a majdnem 1,1 millió hektár elvetett kukoricára összesen 3,6 millió hektárnyi hatóanyag-felhasználás számolható.

A legszélesebb körben a terbutilazint, a nikoszulfuront és dikambát, illetve ezeket a hatóanyagokat tartalmazó termékeket használták a termelők.

Egyik gyártó sem vezetett be új, forradalmi hatóanyagot. Többségük a hatóanyag-koncentráció növelését és a már elérhető hatóanyagok összecsomagolását választotta az utóbbi években.

Az elmúlt 10 év trendjeit összegezve a szakértő szerint elmondható, hogy a gyomirtás egyre inkább a kukorica 2-7 leveles állapotára koncentrálódik, és hogy egyre szélesebb körben terjednek az olcsóbb generikus termékek. Új hatóanyagok kipróbálására alighanem nagy számú érdeklődő jelentkezne.