Így néz ki az új vadgazdálkodási törvény

Hosszú előkészítést követően megújult hazánk vadgazdálkodási törvénye, melynek középpontjában a vad, mint a természet része áll. Az új törvény segíti a földtulajdonosok és a vadászok közti kapcsolat javítását, módosítja a hivatásos vadászok alkalmazásának feltételeit és a vadkárrendezést is új alapokra helyezi.

A közel egy éves jogszabály-előkészítő munka eredményeként 2015. november 17-én az Országgyűlés elfogadta az új vadgazdálkodási törvényt. A szabályozás megszületését számos szakmai egyeztetés és fórum előzte meg.

A törvény középpontjában a vad, mint a természet része áll: a vele való gazdálkodás ennek értelmében csak nagyobb tájegységi rendszerben, felelős, önálló vadgazdálkodásra képes egységekben képzelhető el. Az üzemtervi ciklus húsz évre történő növelésével hosszú távra biztosítottá válik a vadgazdálkodási tevékenység szakszerűsége és a vadállomány minőségének megőrzése. A módosítás számos, régóta fennálló problémára jelent megoldást, fontos törekvése továbbá a földtulajdonosok és vadászok közötti harmonikus kapcsolat kialakítása. A földtulajdonosok a vadászterületek kialakításának folyamatába továbbra is döntően beleszólhatnak, határozhatnak a hasznosítás formájáról, a vadászatra jogosulttól a haszonbérleti díj előlegét időbe megkapják.  A törvény meghatározza a hivatásos vadászok alkalmazási feltételeit, munkájukat pedig a szakirányítási és szakigazgatási feladatokkal ellátott, állami alkalmazásban álló tájegységi fővadász fogja segíteni.

A vadkárok rendezése is új alapokra helyeződik (Fotó: agroline.hu)

Alapvetően megújul a vadkár rendezése is. A felek védelme érdekében a törvény rögzíti a földhasználó és a vadászatra jogosult kötelezettségeit a megelőzésben. A jövőben a gazdák kárviselési kötelezettsége a bekövetkezett kár tíz százaléka lesz. Abban az esetben pedig, ha a vadgazda nem teljesíti a kötelező vadelejtési tervét, a következő vadászati évben a teljes kárt meg kell térítenie. A szakma régóta hangoztatta, hogy módosítani szükséges a régi trófeabírálati rendszert. Ezentúl a vadászati hatóság minősíti a vad elejtésének szakszerűségét, és a szakszerűtlen minősítés után a trófea nem kaphat érmet.

A minőségi vadgazdálkodás felé tett fontos lépés a nagyvaddal kapcsolatos állományszabályozás előtérbe helyezése, a szabad területi vadállomány védelme, valamint az apróvad-gazdálkodás számára kedvezőbb feltételek teremtése. Ugyanezt a célt szolgálja a kötelező haszonbérlet bevezetése és az elhúzódó területviták kiküszöbölése a hatósági közreműködés segítségével.