Hogyan legyen a legjobb a kukorica precíziós termesztése?

A precíziós gazdálkodás néhány jellemzőjének köszönhetően lényegesen eltér a korábbi művelési módoktól. Az egyik ilyen, hogy objektív mérésekre, észlelésekre alapozza az agrotechnikai beavatkozások irányítását és folyamatát. A másik jellegzetessége, hogy objektív mérési eredmények alapján képes és akar beavatkozni a termelés folyamatába. A technológia harmadik sajátossága a mérési, objektív észlelési pontok sűrűsége, ami alapján táblán belüli térképet és cselekvési tervet lehet készíteni. A kukorica precíziós termesztése is ezen megoldások mentén lehet a leghatékonyabb.

Dr. Nagy János szakcikke a Magyar Mezőgazdaság oldalán jelent meg, ezt az anyagot szemléztük. Korábban a táblára vonatkozóan átlagolták az észleléseket, és ez az átlag határozta meg a mezőgazdasági feladatokat. Természetesen a korábbi termelési tapasztalatokat, valamint a kísérleti eredményeket ma is felhasználják a termelők, ugyanis csak ezek alapján lehet megtervezni és elindítani a termelést. A precíziós gazdálkodás nagymértékben kötődik a tudományos technikai és technológiai eredményekhez, illetve a tudományos eredmények tárgyi megvalósulásaihoz. Jó példa erre a helymeghatározó rendszer és a hozzá szorosan kötődő automatikus kormányzás, vagy a szenzorok, valamint az adatgyűjtési és adatátviteli technológiák alkalmazása. 

RTK-alapú helymeghatározás

Többféle helymeghatározó rendszer létezik. A valós idejű kinematikus helymeghatározás (RTK) széles körben és a mezőgazdaság igényeinek megfelelően alkalmazható. Az RTK-alapú helymeghatározás időtől független és nagyon pontos. A helymeghatározó rendszerekre általában jellemző, hogy egy adott pontnak, egy adott pillanatban a meghatározott koordinátaértékek egy idő – pl. 0,5 óra, 1 óra vagy akár 1 év – elteltével nem ugyanazokat az értékeket mutatják. Az RTK az egyetlen olyan rendszer, amely időponttól függetlenül mindig pontosan ugyanazt a koordinátaértéket adja adott pontra vagy egy adott útvonalra. Ennek az a jelentősége, hogy így időtől függetlenül, helyileg rendkívül pontosan egymásra épülhetnek az agronómiai beavatkozások. A másik ehhez kötődő előnye ehhez nagyon hasonlít. Elsősorban a széles sorközűeknél – és a kukorica ide tartozik – nagy a jelentősége, hogy a sor és a sorköz nagyon pontosan meghatározható. Ez alapján külön funkciót és külön művelést kaphat. Ez volt az egyik legfontosabb agronómiai előrelépés a kukoricatermelésben - írta a szerző.

A szakaszvezérlés

A szakaszvezérlés azt jelenti, hogy különböző munkagépeknél automatikusan vezérelhető, hogy mikor dolgoznak és mikor nem, illetve hogy melyik részük, mekkora hányaduk dolgozzon és melyik ne. Ha a terület egy részét már megművelte a munkagép, de egy következő menetben keresztezi vagy ismét érinti, akkor ott automatikusan kikapcsol.

Fontos helymeghatározó rendszerre alapozott alkalmazás, amikor a szakaszvezérléssel tudatosan, speciális információk alapján jelölik ki, hogy a gép hol dolgozzon és hol ne. Ilyen lehet a gyomfoltok gyomirtása. Ekkor a gyomfoltok fölött áthaladva csak azok a szórófejek kapcsolnak be, amelyek érintik a foltot, és amikor kiérnek a foltból, akkor automatikusan kikapcsolnak. Hasonló alkalmazás, amikor erodált területen valamilyen többletkezelést, például többlet-szervestrágyázást akarnak megvalósítani. A gép az erodált foltra érve bekapcsol, azt elhagyva kikapcsol. Ez mind költséget takarít meg, kedvezően befolyásolja a termés alakulását, és teljesíti a fenntarthatósági elvárásokat is.

Nem kell nyomjelző

Az automata kormányzással elérhető párhuzamos mozgás a kukoricánál azt jelentheti, hogy a vetőgépeknél fölöslegessé válik a nyomjelző. A pontos csatlakozást a helymeghatározó rendszerekkel az automata kormányzás biztosítja. Nagyon fontos a szakaszvezérlés, hogy a szabálytalan alakú táblákon az egymásra futó soroknál, vagy a szabályos táblákon a hosszanti sorok forgójánál ne legyen dupla a vetés, a növényvédelem, vagy a műtrágyaszórás. Fontos, hogy amikor kultivátorozik a gépkezelő, a hosszanti irány végeztével a forgó szélénél a kultivátort a gép automatikusan emelje ki, és ne vágja ki a forgót. Precíziós kukoricatermesztésnél a fogások nagyon fontosak, mert a párhuzamos mozgások 1, 2 vagy még több, 3–4 munkagép szélességűek is lehetnek.

Ha a forgás 3–4 munkagépenként történik, akkor a végén az egész területen nagyon pontosak lesznek a csatlakozások – és ez ugyanígy lesz a művelés és a vetés során is. Ennek következtében, ha több munkaszélességben lehet fordulni, és nem csak az előző művelés mellé, akkor elmarad a szűk terület miatti rendkívül nehézkes forgás, ipszilon-tolatás, így a vetés is kedvezőbb lesz. Ez nagymértékben javítja a munka termelékenységét, és hosszú gépkapcsolattal is lehet fordulni. Természetesen ugyanez vonatkozik a kultivátorozásra - írta dr. Nagy János.