Hogy ne legyen pánik: betároláskor ki kell szűrni a szennyezett tételeket

„Termények mintavétele, minősége és a befolyásoló körülmények” címmel tart előadást Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. Agriculture, Food and Life üzletágvezetője a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán. A szakember a raktározási problémákon kívül arról is fog beszélni, hogy mire érdemes odafigyelni annak érdekében, hogy a mintavétel is reprezentatív lehessen. Ugyanis nagyon lényeges, hogy a terményből megfelelő átlagmintát tudjanak venni, valamint az, hogy tárolás alatt ne legyen állag- és kondícióprobléma, illetve érték- és mennyiségi veszteség. Kiderül majd az is, hogyan lehet elkerülni a penészes foltok és kérgek kialakulását a betárolt gabonákon. A szakembert a terménytárolásról és a mintavételezésről kérdeztük. Mi a megoldás a szennyezett, fertőzött részek megtalálására a betárolt terményben? Miért kell ezeket vizsgálni? Mindenképpen érdemes vizsgáltatni a terményt, például azért, hogy a „Szántóföldtől az asztalig” programban részt vevő gazdák már a termékfázis elején biztonságosabbá tegyék az élelmiszerláncot. De a minősítés saját érdek is, mert, ha a termelők nem vizsgáltatják meg a terményt, akkor nem lehetnek biztosak az egyes paraméterek pontos értékében. Ha nem tudják, mennyi a fehérje és az olajtartalom, csak alacsonyabb áron tudják értékesíteni a terményt. Ha pedig kirobban egy minőségi botrány egy gyárban, vagy malomban, akkor elkezdik feltérképezni, hogy honnan jött a, például, toxinos, vagy szermaradványos áru. Ilyenkor pedig a minősítés hiányában fennáll a veszély, hogy a végén azé lesz a felelősség, akinek nincs meg a papírja, amivel igazolni tudja a terménye tisztaságát. Mivel vizsgálják a terményeket? A helyszíni gyorstesztek arra jók, hogy kiderítsék: van-e a terményben szennyeződés. Mennyiségi meghatározásra rendkívül fontos a mintavételek, a minősítés és a laborfázis szakszerűsége. Erre a nagy teljesítményű folyadékkromatográfia (HPLC) alkalmas. Ehhez pedig alapos mintavétel kell, mert a fertőzöttség eloszlása nagyon heterogén lehet. Mennyire kifizetődő egy ilyen vizsgálat? Nem mindegy, hogy 13 vagy 13,5 a fehérje értéke a búzának, illetve, hogy 46 vagy 47 az olajtartalom a napraforgóban. Ez több ezer forintot is számíthat tonnánként. Egy 50 ezer forint/tonna értékű terménynél a 150-200 forintos tonnánkénti minősítési összeg elenyésző. Ha pedig a gazdák összeállnak a környező településeken, csökkenthetik a költségeket. Az előadásomban beszélek majd az idei termények minőségéről, hogy a statisztikák szerint mi volt jó, és mi volt rossz a betároláskor. Kitérek majd az alap paramétereken kívül a toxinokra, a szermaradványokra, de még a ritkán ugyan, de azért előforduló, külföldről bekerülő GMO-s terményekre is. Milyen volt idén a gabonák szennyezettsége? A toxinok szempontjából érdekes ez az évjárat, mert csapadék és szárazság is volt. Jelen vannak a fuzárium gombák toxinjai, ugyanakkor az aflatoxin és az ochratoxin is több helyen felbukkant. Szerencsére a méréseink átlaga nem haladja meg az EU-határértéket, de vannak tételek, amelyek viszont igen, úgyhogy a kockázat valós. Nem kell pánikba esni, de meg kell találni és ki kell szűrni azokat a tételeket, amelyikek szennyezettek. Mire tér majd még ki az előadásában? A szermaradványoknál, a gázosító anyagok közül a foszfin maradékról fogok még beszélni a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán. Elmondom majd, hogy miért fontos ez a gazdáknak. Továbbá megmutatom azt is, hogy a preventív védekezéseknél mire érdemes figyelni, miért érdekes ez a betároláskor. Ami pedig a minőség szempontjából érinti a gazdákat, az a toxinokra és a szermaradék értékekre vonatkozó, egyre szigorodó EU-szabályozás. Ezekre oda kell figyelni, mert például, ha a kukorica ősszel a betakarítás után kap egy preventív kezelést, majd még azon az őszön kijön egy rendelet, ami tavasszal lesz hatályos és amiben szigorítanak a határértékeken, akkor bizony várhatunk, hogy mikor bomlik le annyira a hatóanyag, hogy szállítható legyen a tétel. Ezért nagyon fontos naprakésznek lenni, amiben igyekszünk is segíteni a gazdálkodóknak.