Hibák a magról neveléskor: 5 balkonkertész baki

Egy évtizede kertészkedik Bajzák Anna, a Zöldítők balkonkertész oktatója. Arról írt, hogy mit kell tenni ahhoz, ha valaki nem akar feleslegesen pénzt kidobni és növelni a tevékenység ökológiai lábnyomát az elhibázott döntésekkel a palántaneveléskor. Számtalan hibával lehet rontani a növénynevelés sikerességét. Ezek többnyire nagyon aprónak tűnő tévedések, de sokba kerülhetnek. Ezeket elkerülve sikeresebb és elégedettebb balkonkertészek lehetünk.

Elsietett magvetés

Ha télen kezdünk magról palántát nevelni, és a természettel szembe megyünk, borítékolható, hogy lámpák és extra tápoldatok nélkül márciusra gyenge és beteg palántáink lesznek. Ha viszont (nem kevés anyagi befektetéssel) mesterséges eszközökkel biztosítjuk a “hamis tavaszt”, növényeink túl korán hozhatnak virágot, vagy kinőhetik a lakást a májusi kiültetés előtt. 

A boltok roskadó és kimeríthetetlen polcai eltávolítottak minket a szezonális zöldségválasztástól, talán ez az egyik oka annak, hogy versenyhangulatot teremtve nevelik már januárban a paradicsom- vagy padlizsánpalántákat - írta a szakember a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján. Hobbikertészként is tartsuk tiszteletben a vetésidőt, és hangolódjunk a természet ritmusára!  Ne csüggedjünk, ha elkapkodtuk, és odavesztek a palánták! A hosszú nyár és a növekedés felgyorsulása miatt nyugodtan vethetünk determinált vagy balkonparadicsomokat akár május közepéig is. Ezek a fajták ugyanis megállnak 40-100 centiméter magasságban, és nem fogják beborítani az erkélyt.

Elhamarkodott palántavásárlás és túl korai kiültetés

Ahogy már január végén megjelennek a magtasakok állványai, úgy kezdenek palántaárusításba áprilisban a kertészetek és a hipermarketek. Nagy baj, ha ilyenkor elcsábulunk, és azonnali kiültetési céllal vásárolunk be, mert a legtöbb palántának minimum 10-15 fok feletti talajhőmérsékletre van szüksége ahhoz, hogy ne károsodjon a gyökere. A néphagyomány úgy tartja, hogy a május közepi Fagyosszentek után lesznek biztonságban palántáink az éjszakai lehűlésben is. Ezt az elmúlt évek tapasztalatai alapján azzal egészítette ki a balkonkertész, hogy a korai jégesők miatt célszerű nagyon megedzeni és -erősíteni a palántákat, nehogy a kiültetés után odavesszenek. Kiültetés előtt a palántákat mindenképpen szoktassuk fokozatosan a szélhez, az UV-sugárzáshoz és a megnövekedett napsütés mennyiséghez. Amennyiben május 15-20 előtt veszünk palántát, számoljunk azzal, hogy a kiültetésig a belső párkányon kell őket tartanunk.

Nem jó cserép a magvetésnél és a palántanevelésnél

A zöld forradalom újrahasznosítási láza nem mindig alkalmazható a balkonkertben. Sajnos sok hírportál és blog tesztelési élmény és tapasztalat nélkül ad tippeket újrahasznosított cserepek vagy ültetőtálcák barkácsolásához. Ez túlzás nélkül drámai véghez adhatja meg a hangulatot. A TVE tagjai minden évben kontrollcsoportos kísérletekkel tesztelik magvetésnél a cserépnek reklámozott tárgyakat, és ugyanazt az eredményt kapják. Sekély és nedvszívó közegben a palánták megrekednek a növekedésben vagy kiszáradnak. Tehát bármennyire is rokonszenves a papír hulladékok (tojástartó, guriga) újra felhasználása, ezek azonnal megszívják magukat nedvességgel, és a palánta növekedése alatt végig szárítják a földet. Ezzel pedig a legtörékenyebb életszakaszban tartják folyamatos stresszben a növényt. A sekély ültetőedény csak a rövid időn belül leszüretelt mikrozöldek nevelésénél nem okoz problémát. Még a többszöri, szakaszos átültetést igénylő paradicsom sem érzi jól magát 3-4 hétig tojástartónyi (1-2 cm) földben. Az átültetést nem kedvelő tökfélék, retkek, gyökérzöldek még inkább kitettek ennek.

Amennyiben azt szeretnénk, hogy környezettudatos választásunk kudarcmentes legyen, használjunk kicsi tejfölös/joghurtos poharakat, melyeknek kiszúrjuk az alját a vízelvezetés miatt. Ha pedig valaki kísérletezne, azt javasolja, hogy néhány szempontot szem előtt tartva végezzen el egy összehasonlító tesztelést. Ugyanabból a tasak magból, ugyanolyan földet, keveréket használva vessünk különféle tartókba! A napi rutin legyen ugyanaz minden vetésnél, mert akkor tudjuk összevetni a növekedés mértékét és tempóját!

A teszteléshez összevethető edények például:

• lyukakkal kiszúrt aljú, műanyag (joghurtos/tejfölös) pohár 
• papír tojástartó
• wc papír-guriga
• tojáshéj
• papír vagy tőzegcserép

Nem megfelelő növényválasztás

Évről-évre tömegeknek okoz nagy meglepetést, hogy nem minden helyszín alkalmas növénytermesztésre. Forgalmas út mellett, vagy vegyszerezett földek szélcsatornáján belül nem ajánlott étkezési célra termeszteni még fűszereket sem. Ha ilyen helyen van a teraszunk, zöldítsünk inkább futónövényekkel, virágokkal, amik oázisként aranyozhatják be az áthaladó beporzó rovarok utazását is. A direkt napfényes órák száma, az árnyékoló ház, a kályhaként fűtő tűzfal vagy egy szélcsatorna mind komoly hatással lehetnek a terméshozamra .Ezért amikor balkont tervezünk, a növényválasztásokat mindig hangoljuk a környezeti jellemzőinkhez! Árnyasabb helyen inkább levélzöldeket termesszünk, mediterrán fűszereket, termést hozó zöldségeket csak napos helyen neveljünk!

Túlfogyasztás

Sem a pénztárcánknak, sem a bolygónak nem tesz jót, ha tervezés nélkül indulunk beszerző körútra. A legismertebb és -népszerűbb, hazai, csávázatlan magokat forgalmazó márkák tasakjaiban több tucat, de néha több 100 mag is lapul. Számoljuk ki, hány felnőtt növénynek van hely a balkonon, és annyi magot vegyünk, amennyire valóban szükségünk van! Ha tájfajtákat, különleges fajtákat szeretnénk kipróbálni, vagy szívesen ismerkednénk közösségben, kapcsolódjunk (online vagy offline) magbörzékhez. A megmaradt magokat pedig tároljuk helyesen, vagy adjuk tovább barátainknak, esetleg rászoruló szervezeteknek, vagy családoknak. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet évről-évre tavasszal árulja tájfajta paradicsomok öko-palántáit, a lehetőségről a Tudatos Vásárlók Egyesületének weboldala számol be rendszeresen.