Helytelen gyakorlat a becsületkassza, ha saját terményt ad el a kiskertből

A különböző piacokon, vásárokon, a közutakon, a családi házak kapujánál gyakran lehet találkozni a lekvárok, szörpök, savanyúságok, zöldségek és gyümölcsök árusításával. Sok esetben feltételezhető, hogy a zöldség és gyümölcs, valamint az előállított termékek alapanyaga a saját gazdaságban, azaz a kertben termett. Ezeket őstermelői igazolvány birtokában érdemes értékesíteni, melynek kiadásában a helyi falugazdász is közreműködik. Helytelen gyakorlat, amikor például a gyümölcsöt kiteszik a kapu elé és otthagyják azzal, hogy a vásárlóra bízzák az ellenérték megfizetését, mivel a vevő részére legalább a nyugtát ki kell állítani.

Az őstermelői igazolvány kiváltásának egyik legfőbb előnye, hogy 600 ezer forint bevételig a magánszemélynek nem kell jövedelmet számolnia, azaz adómentes az említett termékek eladásából származó bevétel - írta az Adózóna cikke. Amennyiben a magánszemély savanyúságot, lekvárt, szörpöt készít, akkor érdemes gyűjteni a kiadásaival kapcsolatos számlákat is. Előfordulhat ugyanis, hogy az adóévben 600 ezer forintnál többet árul a piacon, hídon, vagy akár a kapuban. Az említett készítmények előállításával kapcsolatos kiadás lehet például az ecet, a fűszerek, a cukor, a dzsemfix, a mérleg, az üveg, a kötöző és csomagolási anyagok bekerülési értéke. Elismert költség lehet a bevétel megszerzése miatt keletkező vízdíj, vagy például lekvárfőzés esetén az ahhoz szükséges gáz- és áramfogyasztás, illetve az árusítás körülményeit biztosító asztal, lábas, vagy fazék.

Ezt kell tenni, ha több, mint 600 ezer jön be a saját termény eladásából

Amennyiben a magánszemély bevétele 600 ezer forintnál több lenne, akkor tételes költségelszámolás esetén 4 millió forint bevétel alatt élhet nyilatkozattételi jogával. Tehát nem kell jövedelmet számolnia, ha bizonylattal rendelkezik a bevétel 20 százalékát kitevő költségeiről. A bevétel 20 százalékát kitevő költségek között nem csak a számla szerinti összeget lehet figyelembe venni, megfelel más bizonylat is. Ilyen más bizonylat lehet, amikor munkabért fizetnek az alkalmazottnak, vagy napszámosok segítenek a betakarításban.

Több igazolvány, nagyobb adómentes tétel

Abban az esetben, ha ezeket a termékeket a családban többen állítják elő, mód van a közös őstermelői igazolvány kiváltására is. Ám arra ügyelni kell, hogy a családtagoknak azonos lakcíme vagy a tartózkodási helye legyen. A közös igazolvány azzal az előnnyel jár, hogy a 600 ezer forint adómentes bevételi határt személyenként kell nézni. Tehát férj-feleség esetében ez például 1 millió 200 ezer forint adómentes bevételt jelent. A közös igazolvány hátránya ugyanakkor, hogy egy időben csak egy helyen árulhatnak.

Az adózás rendje

Amennyiben a magánszemély nem vált ki őstermelői igazolványt, akkor az szja-törvény alapján önálló tevékenységet folytatónak minősül. Emiatt a jövedelme után – függetlenül a bevétel nagyságától – mindenképpen adóznia kell, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a jövedelme után 15 százalék személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ez utóbbi mértéke 15.5 százalék. Adókötelezettség esetén a jövedelmet szerepeltetni kell majd a tárgyévi szja- bevallásban is - írta a cikk.