Havi nettó 260 ezer Ft a fizetés, mégis alig van rá jelentkező

A zöldség-gyümölcs ágazatra ma már a munkaerőhiány legalább akkora gondot veszélyt jelent, mint az időjárási anomáliák. A képzettséget igénylő munkakörök mellett, az idénymunkára is alig találnak jelentkezőt a kertészetek tulajdonosai mind Magyarországon, mind máshol Európában. A vállalkozók így kénytelenek egymással versenyezni a munkásokért, ami a bérek emelkedésével jár. Segítő kezekre viszont szükség van, mert jelenlétük a termés mennyiségét és minőségét is érdemben befolyásolja.

A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerőhiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik – foglalta össze a jelenlegi helyzetet Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Számításaik szerint az elégtelen munkaerő-ellátottság évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt (termelésiérték-kiesést) okoz az évi 300 milliárd forint körüli termelési értékű zöldség-gyümölcs-ágazatban. A ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz - olvastuk a novekedes.hu-n.

A szakértő szerint ma már alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. Bár a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérniük a munkáltatóknak. De belőlük is hiány van, nem is a fizetések miatt, hanem mert ma már kevesen akarnak a szabad ég alatt dolgozni, ha fúj, ha esik, ha 35 fok van árnyékban. A fiatalok számára nem vonzó már ez az ágazat, az alkalmazottak nagyobb része 50 évnél idősebb.

Pedig az idénymunkások nem is keresnek keveset: az északkeleti országrészben ugyan még csak 8 ezer forint körül van a napi bér, havi 22 munkanapra ez is 166 ezer forintot jelent nettóban, az ország középső és nyugati részein viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de inkább 12-15 ezer forint a jellemző, ami már 260 ezer forintos nettó keresetet jelent.

Magyarországra nem jellemző, hogy külföldről jönnének dolgozni az agráriumba, az ukrán, román munkaerő inkább Nyugat-Európába megy, ahogyan a magyar is.

A becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. A részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát.

A munkaerőhiányra elvileg megoldást jelentene az automatizálás és a robotizálás, a zöldség- és gyümölcstermesztésben azonban ez még gyerekcipőben jár. Ráadásul a betakarításnál, a metszésnél és növényalakítási munkáknál, illetve a termésritkításnál a munkafolyamatok 70-90 százalékában nem lehet kiváltani az élő munkaerőt – magyarázza a szakember.

A permetezés már megoldható drónokkal, a kapálás és az egyéb talajmunkák is egészen jól gépesíthetők, de ezeknek a munkálatoknak amúgy is alacsony az élőmunka-igénye a teljes vertikum szintjére vetítve. A teljes robotizációra legelőször a szántóföldi zöldség – például hagyma-, gyökérzöldség- és káposzta – termesztésben van esély.

Az olyan szabadföldi zöldségek esetében, amilyen a paprika vagy a dinnye, az ültetéshez és a szedéséhez is sok kézre van szükség – de miután ez legfeljebb 3-5 hónapra ad munkát, a vállalkozások nem vesznek fel állandóra munkaerőt.

A legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatok (például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek) jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a relatíve kevés munkaerőt igénylő ágazatok (például, a bodza, a dió, a meggy, a szilva) voltak képesek.

Apáti Ferenc elmondta még: a munkaerőért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani.

Ezért aztán sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az igénymunkásokat.

A helyzetet bonyolítja, hogy hiába az előrelátás, ha a térség gazdaságilag fejlett, és van ipar, szolgáltató szektor, az általában felszív minden munkaerőt. Szegényebb régiókban, ahol sok a munkanélküli, könnyebben lehet munkás kezet találni – vagy onnan elvinni az ország más részeibe, ám akkor a szállást is biztosítani kell hetekre, hónapokra.

A FruitVeB  elnöke úgy látja: a munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni: egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt.