Hatalmasra, 20%-ra nőne a késedelmi kamat

Jelentősen megnövelné egy törvénymódosítási javaslat a késedelmi kamat nagyságát abban az esetben, ha a feldolgozók és/vagy a felvásárlók határidőn belül nem fizetnek a mezőgazdasági termelőknek.

Húsz százalékra növelné a késedelmi kamat mértékét egy parlamenthez benyújtott törvénymódosítási javaslat. Ez abban az esetben lépne életbe, ha a feldolgozók és/vagy a felvásárlók határidőn belül nem fizetnek a mezőgazdasági termelőknek. Ezzel a büntetőkamat mértéke több mint tízszeresére nőne a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, jelenlegi általános büntetési lehetőséghez képest. Az anyag az Agrárszektor.hu oldal cikke alapján készült.

Védené a termelőket a késedelmi kamat növelése - Fotó: Pixabay, strecosa

Húsz százalékos késedelmi kamattal növelve kellene kiegyenlíteniük a fizetésre kötelezetteknek az átvett termékek árát, ha nem fizetnek a szerződésekben, illetve a jogszabályokban rögzített határidőig. Ezt tartalmazza „a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről" szóló, 2015-ös törvényhez benyújtott módosító javaslat szövege. Az indítványt Győrffy Balázs, a Fidesz képviselője terjesztette a parlament elé egy agrárgazdasági "salátatörvény" részeként. 

A megnövelt késedelmi kamat védené a termelőket

A javaslat szerint a módosítás főként a beszállító mezőgazdasági termelőket támogatná. A 20 százalékos késedelmi kamat elrettentő eszköz lehetne a feldolgozókkal és a felvásárlókkal szemben. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mai általános retorziós lehetőségnek nincs kellő visszatartó ereje, mivel túlságosan alacsony az alapkamat.

A Magyar Nemzeti Bank 2016 májusa óta 0,9 százalékos alapkamatot alkalmaz. Ennek kétszerese mindössze 1,8 százalékos éves kamatnak felel meg. A 20 százalékos új mérték tehát jóval nagyobb, több, mint 10-szeres késedelmi kamatot jelentene. Tehát ha a feldolgozók és a felvásárlók határidőre nem fizetnek, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.

A kedvezményes vízhasználati kvótákat is növelnék

A salátatörvény-javaslat a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával növelné a kedvezményes vízhasználati kvótákat. Továbbá hektár alapú kedvezményes vízhasználatot vezetne be. Öntözésnél vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméterig vagy vízhasználónként hektáronként évi 8 ezer köbméterig, illetve halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználatnál vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméterig vagy hektáronként évi 25 ezer köbméterig nem kellene vízkészlet-járulékot fizetni a javaslat szerint.

Határidők fizetésre

A mai törvényi szabályozás szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékét az áruk átvételétől számított harminc napon belül kell kifizetni. Abban az esetben, ha a helyesen kiállított számlákat a beszállítók a feldolgozóknak, illetve a felvásárlóknak az átvételt követő tizenöt napon belül átadják. Amennyiben a termelők a helyesen kiállított számlájukat az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják a vevők rendelkezésére, a termékek ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.