Háromszor annyiba kerül most a magyar termőföld, mint tíz évvel ezelőtt

Aki tíz éve tehette, és termőföldbe fektette a pénzét, nagyon jól járt. Az azóta megélt válságok sem nagyon hatottak a földpiacra, így szinte megállíthatatlannak tűnik az árnövekedés. 2009 óta akár háromszoros is lehet a drágulás.

Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) termőföldárakkal kapcsolatos hivatalos számai – igaz, ezekben nincs benne az idei és a tavalyi év. Ugyanakkor magukért beszélnek a 2019-cel záródó tízéves időszak történései.

A legfontosabb tény: a jelzett évtized kezdete és vége között egy hektárnyi szántó ára több mint a háromszorosára nőtt. Míg 2009-ben 491 ezer forintos átlagáron kelt el egy hektár, addig 2019-ben már több mint 1,5 milliót kellett fizetni érte.

A szőlő mindig is drágább volt, de az áremelkedés mértéke itt is csak kicsivel kisebb. Annak idején egy hektár csaknem egymillió volt, két éve már 2,2 millió. Az erdőterületeket lehetett megvenni a legolcsóbban: átlagosan 370 ezer forintért, de 2019-ben ez az ár is megemelkedett 750 ezerre. A legtöbb termelő azonban nemcsak saját földön gazdálkodik, hanem bérel is.

A bérleti díjakat vizsgálva a KSH adatai azt mutatják – írja Gazdanet rovatában a szabadfold.hu –, hogy míg 2009-ben egy hektár szántót egy évre 26 ezer forintért lehetett bérelni, ad­dig 2019-ben az országos átlag már 60 ezer forintot tett ki. Ez felette van a duplájának is.

Földpiaci adatokat több nagy bank is nyilvánosságra hozott. Egy hektár termőföld átlagára 2020-ra 1,673 millió forintra drágult. A legtöbbet évek óta Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni, az ár elérte a 2,33 millió forintot, de másik három megyében is túllépte a 2 milliót.