Három gyomirtó, ami antibiotikum-rezisztenciát okoz

Egyes széles körben elterjedt gyomirtók megváltoztathatják a talajban élő mikrobaközösségek ökológiai tulajdonságait – foglalták össze eredményeiket kínai és brit kutatók a Molecular Biology and Evolution című szaklapban. A szakemberek három herbicidet vizsgáltak. Azt nézték meg, milyen hatása van a glifozátnak, a glufozinátnak és a dikambának a talaj baktériumaira. Kiderült, hogy a gyomirtó szerek növelik az antibiotikumoknak ellenálló géneket hordozó baktériumfajok relatív számát.

A HVG 360 írta meg, hogy mind angol, mind kínai mezőgazdasági területeken egyértelmű volt a talajban lévő herbicidmaradványok mennyisége és az antibiotikum-rezisztens gének szintje közötti összefüggés, illetve az, hogy a gyomirtószer-bevitel az említett gének baktériumok közötti gyakoribb mozgásához is vezet. Arra is fény derült, hogy a módosult gének elsősorban olyan herbicidkoncentrációnál jelennek meg, amely nem halálos a baktériumok számára. A kutatók szerint ez arra utal, hogy már igen kevés gyomirtó is jelentősen megváltoztathatja a talaj baktériumpopulációinak genetikai állományát.

Nem károsak, de csökkentik a hatékonyságot

Az antibiotikum-rezisztens gének önmagukban nem károsak ugyan, azonban csökkentik az antibiotikumok hatékonyságát a klinikai kezelések során. Mivel az ilyen gének könnyen mozognak a különféle közegek között, a mezőgazdasági területek fontos forrásai lehetnek a módosult baktériumoknak – vélik a kutatók. Úgy gondolják, ilyen szempontból is újra kell értékelni a herbicidek hatását a talaj mikrobiális közösségeire.

EU-jelentés 2017-ből: újabb összefüggések az antibiotikum-használat és az antibiotikum-rezisztencia között

Három EU-ügynökség közös jelentésben számolt be az antibiotikum-fogyasztás és a rezisztens baktériumok terjedése közötti kapcsolatról. Az egyértelmű összefüggéseket látva a szakértők szigorúbb antibiotikum-felügyeletet szorgalmaznak. Az összefoglaló az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) együttműködésének eredményeként jöhetett létre - írta a Nébih.

Vítenis Andriukaitis egészségért és élelmiszerbiztonságért felelős EU-biztos kiemelte, komplexen kezelendő problémával állunk szemben. „Az antibiotikum-rezisztencia elleni harc három fronton dől el: a humán- és az állatgyógyászatban és a környezetgazdálkodásban. Az EU nemrégiben kiadott antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó Cselekvési Tervében pontosan e részterületek egységes kezelésére hívjuk fel a figyelmet az EU-ban és globális szinten is” – mondta. Andriukaitis hozzátette, az új jelentés igazolja az antibiotikum-fogyasztás és az antibiotikum-rezisztencia közötti kapcsolatot mind az embereknél, mind az élelmiszertermelő állatoknál.

Az összefoglaló három EU-ügynökség szoros kooperációjának eredménye. A vizsgálat kiemeli, hogy az EU-ban továbbra is fontos különbségek vannak az antibiotikum emberi és állati alkalmazása között. A felesleges gyógyszeres kezelés elkerülése révén általánosságban csökkenne a rezisztencia terjedése. Az élelmiszertermelő állatok gyógykezelése során összességében nagyobb mennyiségű antibiotikumot használnak, mint a humán orvoslásban, de a pontos helyzet országonként és gyógyszertípusonként eltérő.

A bakteriális fertőzések ellen

Egyes bakteriális fertőzések esetén az állatorvosok különösen szívesen folyamodnak az úgynevezett polimixinek alkalmazásához. Ezek közé tartozik a kolisztin, amelyet napjainkban a humán kórházakban is egyre gyakrabban alkalmaznak multirezisztens bakteriális fertőzések kezelésére. Ezért állatgyógyászati alkalmazása esetén fokozott óvatosságra van szükség, csak nagyon indokolt esetben, a baktériumok érzékenységvizsgálatának eredményei alapján használható. Más antibiotikumokat gyakrabban használnak az emberi, mint az állati gyógyászatban, ilyenek például a harmadik és negyedik generációs cefalosporinok és a kinolonok. A jelentés kitér rá, hogy az embereknél a Salmonella és a Campylobacter eredetű megbetegedések kezelésére használt kinolonok rezisztenciája összefüggést mutathat az állatgyógyászati antibiotikum-használattal. Ezzel szemben a humán E. coli fertőzések esetén a harmadik és negyedik generációs cefalosporinokkal szemben tapasztalt rezisztencia az emberi antibiotikum-használattal hozható összefüggésbe. A három EU-ügynökség szakértői további kutatásokat javasolnak az antibiotikum-használat és -rezisztencia közötti kapcsolatok feltárására - írták.